Saját bűneinek árnyékában élt: Kádár János élete képekben
2022. július 6. 14:05

Kádár János a kommunista párt korifeusaként irányította az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat, a szovjetek benne látták a rendszer – magyarországi – sikerének zálogát, így a leváltást is elkerülte. Megélte áldozatainak újratemetését, majd ugyanazon a napon halt meg 1989. július 6-án, amikor Nagy Imrét és társait posztumusz felmentette a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa.

Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt fõtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. Budapest, 1948. január 22. Magyar Fotó: Kovács Géza

 

Kádár János (ez csak az egyik számos neve közül: Czermanik néven született Fiumében, később a Csermanek nevet használta; a „Kádár” nevet a munkásmozgalomban kapta) a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének főtitkárhelyettese Péter Gáborral, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetőjével beszélget a román miniszterelnök, a kommunista hatalomátvételt elősegítő Petru Groza tiszteletére rendezett fogadáson.

A neve által fémjelzett korszakban ezt nem emlegették, de tény, hogy Kádár János volt az ÁVH alapítója: belügyminiszterré történt kinevezését követően, a 288.009/1948. BM. sz. rendelet értelmében, 1948. szeptember 10-i hatállyal hozta létre a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályából (ÁVO) a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (ÁVH) néven, kiszélesített hatáskörrel a szervezetet, amely a BM közvetlen alárendeltségébe került. Ő adta ki az ávósoknak a jelszót: „Minden eszközzel tudni kell ütni!”

Péter Gábornak az 1948 és 1953 közötti kommunista terror működtetésében oroszlánrésze volt. Az általa vezetett, ám Kádár által létrehozott ÁVH-tól egy egész társadalom rettegett.

Budapest, 1948. június 12. Kádár János, a Magyar Kommunista Párt (MKP) fõtitkárhelyettese megnyitja a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása alkalmából rendezett tömeggyűlést a Hősök terén. Az emelvényen az első sorban Veres Péter honvédelmi miniszter, Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára, miniszterelnök-helyettes államminiszter, Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, Marosán György, az MKP és a Szociáldemokrata Párt közös Politikai Bizottságának (PB) tagja, Révai József, az MKP KV és PB tagja, Farkas Mihály, az MKP KV tagja , és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter. A háttérben Vlagyimir Iljics Lenin, Rákosi Mátyás, Joszif Sztálin és Szakasits Árpád (alul) arcképei.  A reprodukciót Jármai Béla készítette. MTI Fotó: Reprodukció

Kádár János megnyitja az erőszakos pártegyesítést ünneplő tömegrendezvényt a budapesti Hősök terén. A dísztribünön – többek mellett – Rákosi Mátyás főtitkár, Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Révai József főideológus, illetve Marosán György egykori szociáldemokrata politikus látható.

A képen szereplő személyek közül – többek közt – Kádár és Marosán is börtönbe került az 1950-es évek elejének tömeges bebörtönzései idején az általuk irányított diktatúrában. A szovjet mintát és államberendezkedést szolgaian lemásoló magyarországi kommunista rezsimben, ahol ezrével börtönöztek be ártatlan embereket, a vezető pártkáderek a sztálini modell alapján egymás ellen is előszeretettel indítottak koncepciós pereket. Az önmagát egyfajta munkásvezérnek beállító, demagóg szólamairól híres Marosán jelentette ki 1956 végén: „Ezután lőni fogunk” – a fölkelt munkásokra. Kijelentése indította el a véres, több száz civil személy lemészárlásával járó magyarországi sortüzeket 1956 utolsó hónapjaiban.

Budapest, 1949. szeptember 5. Az Elnöki Tanács által kinevezett új kormány tagjainak eskütétele: Kállai Gyula külügyminiszter, Gerő Ernő államminiszter, Révai József népművelési miniszter, Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, Rónai Sándor külkereskedelmi miniszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Marosán György könnyűipari miniszter, Kádár János belügyminiszter, Farkas Mihály honvédelmi miniszter. MTI Fotó/Magyar Fotó

A Dobi-kormány tagja eskütétel közben 1949 szeptemberében. A véreskezű Rákosi Mátyás mellett, a korszak rettegett hadügyminisztere, Farkas Mihály egyenruhában látható, tőle jobbra Kádár János.

1950-es évek. Kádár János (középen), a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja nyaralásán két a fotóriporter által meg nem nevezett férfi társaságában áll. A felvétel készítésének pontos dátuma és helyszíne ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció

Kádár János (középen) nyaral az 1950-es években. A Magyar Dolgozók Pártja (1956 októbertől Magyar Szocialista Munkáspárt) elitje előszeretettel időzött az 1950-ben létrehozott balatonaligai pártüdülőben. A külvilágtól hermetikusan elzárt „villarendszernek” Kádár János mellett Rákosi Mátyás, Apró Antal, a magyarországi kultúrpolitikát 1985-ig diktatorikus eszközökkel a kezében tartó Aczél György, illetve a kubai kommunista vezér, Fidel Castro, sőt a véres kezű, számos túszejtést (lásd: OPEC-csúcs elleni támadás) is végrehajtó, a kommunista országokban viszont támogatott és bújtatott terrorista, a Sakál néven ismert Ilich Ramírez Sánchez, azaz Carlos is is vendége volt. Kádár a vízi élményeket otthonában sem vetette meg: az 1950-es években villájában egy fűthető úszómedence is fokozta a kényelmet. Később ennek a medencének a betemetett helyén etettek tyúkokat feleségével, hogy táplálják a róluk kialakított, színpadias, hamis képet.

Bukarest, 1958. február 24. Kádár János  a Romániába látogató párt- és kormányküldöttség vezetője és Apró Antal Chivu Stoica román miniszterrel  és Gheorghiu Dej-jel, a Román Munkáspárt vezetőjével beszélgetnek a bukaresti Operaházban megtartott díszelőadás szünetében. MTI Fotó: Mező Sándor

Párt- és kormányküldöttség a bukaresti operaházban 1958-ban. Annak ellenére, hogy kedélyes kapcsolatot ápolt a Román Munkáspárttal, tárgyalásai során a magyar pártvezető szőnyeg alá söpörte az erdélyi magyarok problémáinak megvitatását a román féllel. Balról a 3. Kádár János, jobb szélen Apró Antal, a kommunista diktatúra egy másik meghatározó alakja.

Az ekkor már második éve az ország első emberének számító Kádár János 1956 novemberében, a forradalom szovjet erők által történt vérbe fojtása idején, tehát egy idegen állam fegyveres erőinek segítségével,  törvénytelenül ragadta meg a hatalmat. 1956. november 7-én hajnalban, a 60. szovjet légvédelmi tüzérség 419. légvédelmi tüzérezredének 3. ütegével érkezett meg a Parlamentbe. A mai napig tisztázatlan körülmények és hírek szerint ezen a napon tehette le Kádár héttagú kormánya az esküt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Elnökének, Dobi Istvánnak. Dobi aznap törvénytelennek jelentette ki az ország akkori, hivatalban levő kormányát, a  Nagy Imre-kormányt, és november 4-re visszadatálva miniszterelnökké nevezte ki Kádár Jánost. A fegyveres puccs minden kritériumát kimerítve a Magyarországot lerohanó szovjet erők támogatását élvező Elnöki Tanács a Magyar Közlönyben november 12-én megjelent határozatában úgy módosította az Alkotmányt, visszaállítva az október 23-a előtti közigazgatást, és úgy bocsátott ki törvényerejű rendeleteket, hogy 1956. október közepe 1957 tavasza között a testület nem tartott üléseket.

Budapest, 1958. április 12. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára és Biszku Béla belügyminiszter a Vasas-Salgótarján MB I-es labdarúgó mérkőzésen a közönség soraiban. MTI Fotó: Kovács Lajos

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára és Biszku Béla belügyminiszter megtekintik a Vasas-Salgótarjáni Bányász Torna Club futballmérkőzést 1958 tavaszán. A korszakban a jelentős munkásbázissal bíró nagyvárosok (pl. Tatabánya, Dorog, Salgótarján stb.) komoly labdarúgócsapatokkal rendelkeztek, akárcsak a munkásmozgalmi múlttal bíró angyalföldi Vasas. Biszku Béla számos 1956-os perbe személyesen is beavatkozott, „keményebb büntetést”, tehát halálos ítéletet követelve. Biszku ellen 2013. október 16-án a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt.

Budapest, 1959. március 21. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára és Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke (hátul) megtekintik a magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékművének belsejét, amelyet a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a Kerepesi temetőben avattak föl. MTI Fotó: Mikó László

Kádár János a párt első titkára és Dobi István a formálisan is súlytalan kollektív államfői testület, az Elnöki Tanács elnöke a kiemelkedőnek tartott munkásmozgalmi személyek hamvai számára kialakított Munkásmozgalmi panteonban 1959. március 21-én. A szomorú párhuzam: a kádári megtorlógépezet éppen a látogatás napján végezte ki az 1956-os forradalom 18 éves mártírját, Mansfeld Pétert ipari tanulót.

Budapest, 1959. május 15. A kiállított GAZ-13 Csajka személyautót nézi Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) első titkára kíséretével, a Budapesti Ipari Vásár szovjet pavilonjában. MTI Fotó: Friedmann Endre

Kádár János szemléli a szovjet GAZ-13 Csajka (Sirály) gépkocsit a Budapesti Ipari Vásár szovjet pavilonjában. A KGST országok közül – az előzetes, központi tervezés miatt – Magyarország nem foglalkozhatott gépkocsigyártással, így az érdeklődőknek, autórajongóknak maradtak a szovjet, keletnémet, román, csehszlovák és lengyel termékek. Az egykori keleti autók közül a cseh Skoda futotta be a legnagyobb karriert az 1990-es rendszerváltást követően.

Budapest, 1959. június 4. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) meghívására albániai látogatásáról hazatérőben megszakította útját Budapesten, érkezését követően a Ferihegyi repülőtéren megmutatja az őt és küldöttségét szállító Tu-114-es legújabb utasszállító repülőgépet a fogadására megjelenteknek. Mellette Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának első titkára, államminiszter.  MTI Fotó: Pap Jenő

Kádár János és Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára egy Tu-114-es repülőgép fedélzetén a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtéren 1959 nyarán. A szovjet pártvezető körbevezette a magas rangú vendégeit a fedélzeten, még a gép nemzetközi bemutatója előtt. A kép egyik érdekessége, hogy Kádár János nem kedvelte a repülést – még a hírhedt 1960-as ENSZ-közgyűlésre is egy szovjet hajóval érkezett – a vasutat részesítette előnyben. Kádár a „kormányvonaton”, az úgynevezett „Ezüst nyílon” közlekedett. A vonat indulásának és érkezésének időpontjai államtitkot képeztek. Az érintett vasúti átjárókat már jóval a vonat elhaladása előtt lezárták, ami bosszantó és fölösleges várakozásra ítélte a többi közlekedőt. A „K-vonat” előtt haladt mindig egy előfutó kocsi, hogy tesztelje a vasútvonalat, és az esetleges aknától megvédje a kormányvonatot.

Budapest, 1959. június 5. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) meghívására albániai látogatásáról hazatérőben megszakította útját, Budapesten dunai hajókiránduláson vesz részt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, Münnich Ferenc miniszterelnök, az MSZMP PB tagja és a tolmács társaságában. Háttérben a Kossuth híd. MTI Fotó: Pap Jenő

Kádár János és a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Nyikita Szergejevics Hruscsov dunai hajókiránduláson 1959 nyarán. A háttérben a II. világháborúban megsemmisült hidak pótlására időlegesen megépített Kossuth híd látható. Az MSZMP első titkárának jobbján, állandó orosz tolmácsa, a később öngyilkosságot elkövető Erdélyi Károly, akit Kádárt „fiaként szeretett”. 1971-es halála kapcsán azonnal találgatások láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy az egykori követségi tanácsos, külügyminiszter-helyettes, tolmács nem önkezével vetett véget életének. A tolmácsok gyanús halála visszatérő motívuma volt a Kádár-rezsimnek: máig tisztázatlan körülmények között halt meg 1983-ban Elbert János egyetemi tanár, aki „belefulladt” a 60 cm-es vízbe a  Balatonon, ahol nem fürdőzött, március lévén. Elbert volt az 1983-ban a Szovjetunióban hatalomra került Jurij Andropov tolmácsa 1956-ban Budapesten. Andropov az 1956-os forradalom idején a Szovjetunió budapesti nagykövete volt.

Budapest, 1960. április 4. Kádár János, az MSZMP KB első titkára egy gyermekkel karján a hazánk „felszabadulásának” (szerk.: szovjet megszállásnak) 15. évfordulójára rendezett díszszemle után. MTI Fotó: Bartal Ferenc

Kádár János az MSZMP első titkára egy április 4-i állami ünnepségen egy gyermekkel a karján. Az ünnepséget egészen a rendszerváltásig „hazánk felszabadulásának ünnepeként” tisztelték, ám valójában ez szovjet megszállás volt. Ráadásul a dátum is hamis: 1945 április 4-én a szovjet csapatok még nem foglalták el hazánk teljes területét. A magáról puritán vezető képét kialakító Kádár szívesen élt a propaganda eszközeivel, előszeretettel vegyült el a nép soraiban, sugallva: egy közülük. A „krumplileves legnagyobb hazai rajongója” viszont a propaganda ellenére épp úgy villalakásban lakott, vadászni járt és többnyire Mercedesszel közlekedett, mint a többi párvezető.

Budapest, 1975. március 17. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte tanácskozását az MSZMP XI. kongresszusa. A képen: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc

Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Kádár János az MSZMP XI. kongresszusán 1975 márciusában. A magyar, illetve a szovjet pártvezér kapcsolata nem volt konfliktusoktól mentes: Kádár moszkvai mentora Nyikita Szergejevics Hruscsov volt, akinek 1964-es megbuktatása után Brezsnyev kezébe került a karmesteri pálca a Kremlben. Az új gazdasági mechanizmus és 1968 eseményeinek következtében – Kádár 60. születésnapja évében, 1972-ben – komolyan felmerült Brezsnyevben Kádár János leváltásának gondolata.

Budapest, 1978. október 26. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának tüzet ad egy országgyűlési képviselő a Parlament folyosóján. MTI Fotó: Soós Lajos

Egy országgyűlési képviselő ad tüzet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának az Országházban. Az erős dohányos első titkár, a puha dobozos Symphonia cigarettát kedvelte, és orvosai tanácsára sem volt hajlandó megválni egészségtelen szokásától.

Budapest, 1980. december 31. A képen: Kádár János, az MSZMP főtitkára köszönti Hofi Gézát, miután megtekintette a Mikroszkóp Színpad műsorát. MTI Fotó: Wéber Lajos

Kádár János az MSZMP első titkára szívélyesen gratulál Hofi Géza színművésznek, humoristának egy előadás után. A politikus szívesen mutatkozott ismert emberek, művészek körében, kihasználva azok népszerűségét. A háttérben Tamáska Mária, Kádár János felesége. Hofi a Komlós János (az egykori ÁVH vizsgáló-kihallgatósztje, később rendőr és kémelhárító tiszt) által vezetett Mikroszkóp Színpadon lépett fel. Együtt alakították ki a „közülünk való melós” szerepét.

Budapest, 1984. február 3. Kádár János, az MSZMP első titkára február 3-án az Országházban találkozott Margaret Thatcherrel, Nagy Britannia miniszterlenökével. A képen: a találkozó. MTI Fotó: Soós Lajos

Kádár János, az MSZMP első titkára fogadja Margaret Thatcher brit miniszterelnököt 1984. február 3-án. A Nyugat-Európában kiemelkedő miniszterelnök többnapos látogatásra érkezett hazánkba. A kép egyik érdekessége, a tárgyalófelek számára biztosított – több fajta – cigaretta kikészítése az asztalra, amely manapság teljességgel elképzelhetetlen volna.

Moszkva, 1986. március 2. Portré készül Kádár Jánosról, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkáráról a Központi Kiállítóterem berendezett műtermében, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XXVII. kongresszusának idejére fiatal festők részére hozott létre a kiállítóterem igazgatósága. Mellette a tolmács, Barta Nádja.  MTI Fotó: Balogh P. László

Kádár János, az MSZMP főtitkára Moszkvában 1986 tavaszán. A fiatal művészek számára modellként helyet foglaló főtitkár a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusára érkezett a szovjet fővárosba.ű

Budapest, 1989. július 6. Kádár János halálát hírül adó Esti Hírlapot vásárol egy férfi a Móricz Zsigmond körtéri újságárusnál. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Kádár János halálhírét közli az Esti Hírlap 1989. július 6-i száma. Halálnak idején posztumusz mentette fel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a kivégzett Nagy Imrét és társait az ellenük felhozott vádak alól. Kádár nem sokkal halála előtt, 1989 áprilisában, zavart mentális állapotban egyórás beszédet mondott, melyből kiderült, súlyos bűnei egész életében nyomasztó teherként kísérték. Ekkor mondta ki, először 1956 óta, Nagy Imre nevét. Nem kért bocsánatot, de azt mondta: „Sajnálok mindenkit”. 2007. május 2-án ismeretlen személyek feldúlták a pártvezető sírját a Kerepesi Temetőben. A sírból elvitték Kádár János koponyáját és csontvázának egy részét, valamint felesége, Tamáska Mária urnáját. A közeli Munkásmozgalmi Pantheon falára fekete festékkel a következő szöveget írták fel: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat 1956–2006”.

hirado.hu
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó