Kiterjesztenék az otthonteremtési kedvezményt
A júliusban bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) várakozáson felüli eredményeket hozott, ezért érdemes lehet kiterjeszteni a következő hónapokban - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a Portfolio Öngondoskodás 2015 című konferenciáján.
Utoljára frissítve: 2015. október 27. 15:19
2015. október 27. 12:07

A miniszter kiemelte: a világgazdaságban megjelenő egyre több borús jel ellenére a magyar növekedés fennmaradását többek között az európai uniós források kifizetésének felgyorsításával, a banki hitelezés növelésével, a rugalmas munkaerőpiac kialakításával, valamint a beruházások és a lakásépítés ösztönzésével lehet segíteni.     

Szavai szerint a kormány továbbra is szeretné ösztönözni az öngondoskodás különböző formáinak elterjedését, de hangsúlyozta, hogy az öngondoskodás az állampolgároktól is szemléletváltást igényel.     

Varga Mihály felidézte, hogy az öngondoskodásra szánt megtakarítások hosszú távú befektetések, ezért fontos, hogy a gazdaságpolitika is olyan irányba menjen, amely a hosszú távú befektetéseket tervezhetővé, stabillá, és kiegyensúlyozottá teszi. Fontos eredménynek nevezte, hogy az utóbbi években jelentősen nőttek a reáljövedelmek, ami egyre inkább lehetővé teszi az öngondoskodást, a megtakarítást.

A gazdaságpolitikának azonban a rendezetlen területeket is rendbe kellett tennie, így sikerült tartósan 3 százalék alá szorítani az államháztartási hiányt, az államadósság 4 éve folyamatosan csökken, és a devizaadósság arányának tartós csökkenését is sikerült elérni - fejtette ki. Ez utóbbi a 2010-es 45 százalékról 37 százalékra csökkent, és a cél a további mérséklés.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett 7,5 milliárd euró értékű hitelt 2013 augusztusáig Magyarország visszafizette, míg az Európai Bizottság által nyújtott, 5,5 milliárd eurós hitelből már csak körülbelül 1,5 milliárdnyi maradt, ezt 2016-ban kell törleszteni.

A munkaerőpiaci helyzetről elmondta: 25 éve nem voltak ennyien munkában mint most. Az elmúlt öt évben 542 ezerrel emelkedett a munkahelyek száma, ezen belül a versenyszférában több mint 320 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, mostanra pedig már mintegy 4 millió 251 ezer embernek van munkája.

Varga Mihály kitért arra is, hogy a beruházások 2011 és 2013 között alacsony szintre estek vissza, az utóbbi másfél-két évben azonban ezen a területen is áttörés volt. Ez nemcsak a járműgyártás területén regisztrált dinamikus bővülésnek, hanem a feldolgozóipari beruházásoknak, az uniós források hatékony felhasználásának, illetve a kis- és középvállalkozásokat támogató hitelprogramoknak és az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhető - fejtette ki a tárcavezető.

Mint elmondta, a nemzetgazdasági tárca eddig körülbelül 750 milliárd forintnyi pályázati forrást írt ki a 2014-2020-as időszakra, az év végéig pedig további 150-200 milliárd forintnyi forrás kiírását tervezi.

Bár a világgazdasági környezet változásának  - például a nyersanyagárak és az olajár drasztikus csökkenése, a Fed várható kamatemelése, vagy a kínai gazdaság lassulása - nem minden eleme érinti közvetlenül Magyarországot, érdemes átgondolni, mit lehet tenni a gazdasági növekedés fenntartása érdekében - mondta.

A kormány szeretne előrelépni az uniós források kifizetésének felgyorsításában, így 2017 közepéig kiírják az összes pályázatot, de ezt lehet, hogy érdemes már 2016-ra előrehozni, így növelve a beruházásokat és csökkentve a gazdasági teljesítmény visszaesését - ismertette Varga Mihály.

Másik fontos területként említette a bankok hitelezési aktivitásának növelését. Mint kifejtette, a kormány konzultációt kezdett a bankszövetséggel, a kereskedelmi bankokkal egy intézkedéscsomag összeállításáról, amely a bankokat a hitelezést akadályozó korlátok lebontására ösztönzi. Varga Mihály hozzátette, a kormány is tett egy fontos gesztust, hiszen jövőre csökken a bankadó.

A miniszter szerint ezenkívül egy rugalmas munkaerőpiacot kell kialakítani annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottak közül minél többen találjanak munkát a versenyszférában. Olyan szakképzési rendszert kell kialakítani, amely a gazdaság igényeinek megfelelő, a munkavállalóknak pedig elhelyezkedési lehetőséget adó szakoktatást biztosít - vélekedett.

Varga Mihály hangsúlyozta: fontos feladat a beruházások és a lakásépítések ösztönzése. Ennek lehetőségeit már vizsgálja a kormány, és egy olyan csomagot szeretnének összeállítani, amely megmozdítja a lakásépítést, beleértve a bérlakásépítést is.

A nyugdíjrendszerről elmondta: Magyarországon 1,8 millió 65 év feletti, és 2 millió öregségi nyugdíjas él, a foglalkoztatottak száma pedig 4,2 millió. A nyugdíjkiadások tavaly a bruttó hazai termék 9,1 százalékát, és az államháztartási kiadások 17 százalékát jelentették. A nyugdíjrendszer stabil lábakon áll, de az öngondoskodásra szükség van, ehhez tud hozzájárulni a háztartások megtakarítása - hangsúlyozta Varga Mihály.

Kitért arra is, hogy az öngondoskodás formái közül évről-évre nő a nyugdíj- és egészségpénztárak, és -biztosítások, valamint a lakás-takarékpénztári megtakarítások iránti igény. Az utóbbi megtakarításokhoz igényelt állami támogatás összesen több mint 40 milliárd forintot tett ki 2014-ben, a támogatott szerződések száma pedig több mint egymillió volt. Varga Mihály elmondta, hogy a kormány szeretné ösztönözni a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításokat.

Hozzátette: ezzel összhangban módosult például 2014-től a személyi jövedelemadóról szóló  törvény, amely adókedvezményt biztosít a nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek.

A jegybank támogatja a tőzsdén keresztüli gazdaságfejlesztést

Az MNB a tőzsdén keresztüli gazdaságfejlesztést támogatja azzal, hogy állami vállalatok és a kkv-k tőzsdére lépését segíti; az állami vállalatok közül első lépésben a közszolgáltató cégeket és az állami bankokat (MKB, Budapest Bank) lehet tőzsdére vinni - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján kedden Budapesten.

Az állami vállalatoknak azért előnyös a tőzsdei jelenlét, mert a transzparencia fegyelmező erővel bír, így piaci cégként működnek - tette hozzá az alelnök.

A tőzsdék általában fontos szerephez jutnak a vállalkozások finanszírozásában, de a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nem tölti be kellően ezt a szerepet, így lemaradt a régiós versenyben.

A tőzsdék egyik jellemzője a kapitalizációjuknak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya, amely a bukaresti tőzsdén 10 százalék, a BÉT-en 18 százalék, míg a prágain 19, a bécsin 25, a varsóin pedig 38 százalék. A régiós tőzsdék összefogása sem hozott eredményt a kapitalizáció bővítésében, mivel Varsóé a teljes kapitalizáció fele, Bécsé 28 százalék és a maradékon osztozik a többi tőzsde; emellett a varsói tőzsdén 460, míg a budapestin 50 céget jegyeznek - ismertette Nagy Márton.

Az állami cégek tőzsdei szerepére a lengyel PKO bankot hozta fel, amelynek 75 százaléka van állami tulajdonban, mégis piaci alapon és jól működik. A kkv-k számára pedig külön szekciót lehet létrehozni a tőzsdén, ezt Varsó, Bukarest és Prága már megtette.

A BÉT kínálati oldala tehát az állami cégekkel, a kkv-kal - például az autóipari beszállító cégekkel - és a nagy hazai tulajdonú cégekkel bővülhet. A tőzsdére lépés előnyei közé sorolta az alelnök az ügyfélbizalom növekedését, a transzparenciát, a marketing értéket és az eladósodás nélküli forrás bevonást, hozzátéve, hogy meg kell találni a tőzsdei és a banki finanszírozás optimális arányát.

A keresleti oldal adótámogatással növelhető, így részvényvásárlók lehetnek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak, de a lakosság is.

Végezetül arra tért ki az előadó, hogy nemzetközi roadshow-k keretében is fel kell építeni a BÉT márkanevét és hosszabb távon Budapest a régió pénzügyi központja lehet.

A lakástakarék és a nyugdíjpénztár lesz a favorit a következő három évben

A következő három évben a lakás-takarékpénztári és a nyugdíjpénztári megtakarítások lesznek a legnépszerűbbek a Portfolio Öngondoskodás 2015 című konferenciájának résztvevői szerint.

 A magyar megtakarítási piacról tartott panelbeszélgetésen Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója e megtakarítások iránti keresletet a kapcsolódó állami támogatással indokolta, ami erős érv a befektetőknek az alacsony kamatkörnyezetben. Megjegyezte, hogy a befektetési alapok a nagyobb kockázat felé tolódnak, így próbálnak elérni az állampapírokénál magasabb hozamot.

Többen is megemlítették az állampapírok fokozódó népszerűségét; Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója úgy fogalmazott: a termékek jók, legnépszerűbbek az egyéves lakossági kamatozó kincstárjegyek, amelyek 2,75 százalékra csökkent kamata is jónak tekinthető más termékekéhez képest.

Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató helyettese úgy vélte, hogy amíg a lakossági megtakarítás évi 7-8 százalékkal növekszik, addig a rövid távú állampapírok mai aránya - a megtakarításokon belül - fenntartható. Hosszabb távon viszont egy jó ingatlanalap, a magasabb hozamot tekintve már versenyképes lehet.

Az egyszeri díjas életbiztosítások jelentősen visszaestek, mivel a kockázatmentes állampapír hozammal nem lehet versenyezni - mondta Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök vezérigazgatója, egyúttal a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke. A rendszeres díjas életbiztosítások növekedését viszont nem akadályozták az állampapírok - tette hozzá.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az unió hamis üzenettel csalogatja a migránsokat
    Iparággá vált a migránsokat Európába juttató bűnözés. Az alvilágnak ezt a részét a brüsszeli bürokrácia is segíti, mert olyan üzeneteket küld a kibocsátó térségekbe, hogy támogatja a szervezett migrációt – derül ki Horváth József szavaiból.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • Gyárfásra koncentráltak a rendőrök elejétől fogva
    Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes tanúkénti meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatása miatt zajló per. Az ezredes éveken át vezette a nyomozást, egészen addig, amíg feljebbvalói parancsra meg kellett szüntetniük, miután egy sor bizonyítékot összegyűjtöttek.
MTI Hírfelhasználó