Mennyi pénz jár vissza a devizahitelesnek?
Számol a bank, de oszthat-szorozhat az ügyfél is a novembertől hozzáférhető MNB-képletekkel, ha adatok hiányoznak, a banknak azokat ki kell adnia - hívta fel a figyelmet a 180 percben az MNB ügyvezető igazgatója. Ha az ügyfél kifogásolja a pénzintézet számításának módját, pontosságát, eredményét, az elszámolás után jogorvoslattal élhet.
2014. szeptember 18. 10:59

A múlt pénteken a kormány, kedden a parlament elé került banki elszámolási törvényjavaslat kapcsán a kormányfő korábban azt kérte az érintettektől: kövessék alaposan, mi történik, hiszen szinte egy országnak kell majd osztania-szoroznia, egyenként kell ugyanis minden hitelszerződést újraszámolni. A bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete - jelentette ki Orbán Viktor. "Mivel az a pénz, amit a bankok tisztességtelenül elvettek, visszajár, ez a legtöbb esetben úgy fog történni, hogy a még fennálló tartozást ennyivel csökkenteni fogják, tehát az emberek adóssága is radikálisan csökkenni fog ennek következtében" - magyarázta a kormányfő.

Hozzátette, ahhoz képest, milyen bonyolult kérdésről van szó, gyors megoldás várható, "ügyféltípusonként halad majd előre a bankok átvilágítása". Azt szeretné - mondta -, ha 2015. július 1-jén már csak "véletlenszerűen" akadna olyan hitel, amely esetében még nem zajlott le az elszámolás, a bankok pedig ki fogják fizetni ezeket az összegeket - tette hozzá -, és "ha nincs ennyi most a bankokban, akkor majd a tulajdonosaik be fogják oda tolni ezeket az összegeket, hogy a bankok továbbra is működhessenek és egyben a bírósági ítéleteket is teljesíteni tudják".

Hogy ez a számolgatás hogyan zajlik majd, azt az MNB ügyvezető igazgatója igyekezett világossá tenni a csütörtöki 180 percben. Nagy Márton elmondta: a kiindulás az, hogy minden túlfizetést, amely az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen használatából adódott, havonta le kell vonni a fennálló adósságból, ezt újra meg újra kiszámolni, és a végén a módosított és a jelenlegi adósság közti különbség adja majd a túlfizetés összegét, amellyel el kell számolni.

Mindez azonban csak egy fogódzó - hangsúlyozta a szakember -, november 1-jével, az elszámolási törvény hatályba lépésével egy időben ugyanis él az az MNB-rendelet is, amely az elszámolási képleteket szabályozza. A részletekről Nagy elmondta: biztosan lesz 3-4-fajta alapképlet, amely az ügyfelek többségénél hasznosítható, emellett pedig természetesen lesznek speciális képletek is, amelyek igyekeznek leírni az összes lehetséges esetet (hitel-átstrukturálás, késedelmes fizetés, stb.).

Ezeket a számítási módokat a jegybank szeretné az internetre is kitenni, hogy az ügyfél, az adatokat (felvett összeg, futamidő, kamatok alakulása, stb.) beírva a rendszerbe, táblázatba, maga is könnyen ki tudja számolni a túlfizetését. Alapvető gond ugyanakkor - fűzte hozzá -, hogy az ügyfelek egy része nincs tökéletesen tisztában a futamidő alatt a kondícióival, sokan nem tudják például, milyen napon törlesztettek, így azt sem, melyik napi MNB-középárfolyamon kell majd számolniuk, ahogy azt sem, mikortól és milyen nagyságrendben emelt kamatot a bank. Pontosan így minden bizonnyal csak a pénzintézet fog tudni számolni, az MNB pedig minden esetben szigorúan ellenőrizni a számok helyességét.

A másik megoldás - hívta fel a figyelmet -, hogy a bankok megadnak minden szükséges és hiányzó információt az ügyfélnek, aki így maga is számolgathat. Nagy Márton egyúttal biztatta is az érintetteket, kérjék ki ezeket az adatokat bankjuktól, ehhez ugyanis joguk van. Az elszámolásra, azaz amikor az adós valóban pénzt kap vissza adósságleírás vagy készpénz formájában, a nem perlő bankok esetében január végén, a bírósághoz fordult pénzintézetek esetében pedig február végén kerülhet sor. Ha az ügyfél kifogásolja az elszámolás módját, pontosságát, eredményét, csak az elszámolás után élhet jogorvoslattal, és fordulhat panasszal az MNB-hez vagy a pénzügyi békéltető testülethez.
hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az unió hamis üzenettel csalogatja a migránsokat
    Iparággá vált a migránsokat Európába juttató bűnözés. Az alvilágnak ezt a részét a brüsszeli bürokrácia is segíti, mert olyan üzeneteket küld a kibocsátó térségekbe, hogy támogatja a szervezett migrációt – derül ki Horváth József szavaiból.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • Gyárfásra koncentráltak a rendőrök elejétől fogva
    Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes tanúkénti meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatása miatt zajló per. Az ezredes éveken át vezette a nyomozást, egészen addig, amíg feljebbvalói parancsra meg kellett szüntetniük, miután egy sor bizonyítékot összegyűjtöttek.
MTI Hírfelhasználó