Az államnak is jó a hosszú távú megtakarítások támogatása
A különféle hosszú távú megtakarítások támogatását egységesítenie kellene az államnak Kisbenedek Péter szerint. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke az MTI-nek adott év végi interjúban kifejtette: fontos lenne, hogy a támogatás ne szűk társadalmi körben elérhető adókedvezmény, hanem pénztámogatás legyen, amely ehhez mérve sokkal nagyobb magánforrást vonzana magához, a megtakarításokból vásárolt államkötvények pedig csökkentenék az állam adósságszolgálati kiadásait.
2011. december 31. 11:21

Az elnök beszámolt arról, hogy a MABISZ tagjainak díjbevétele az idén az első kilenc hónapban 2,2 százalékkal zsugorodott, az év végére további csökkenés várható, így a tavalyi 843 milliárd forintos díjbevétel mintegy 3 százalékkal lesz kevesebb 2011-ben. Ha számításba vesszük a 4-5 százalék körüli inflációt is, akkor reálértékben még rosszabb a kép - tette hozzá.


A 2012-es év sem tartogat sok jót - fogalmazott. A nem életbiztosítás területén - előzetes becslés szerint - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjbevétele 20 milliárd forinttal lesz kevesebb, mint idén - az első három negyedévben ebből 78 milliárdot szedtek be a biztosítók, tavaly egész évben 118 milliárd forint származott a kötelező biztosításból. A casco biztosításból származó díjbevétel is kisebb lesz, miután az újautó-értékesítések stagnálnak, a meglévőkre pedig rész-cascót kínálnak a biztosítók. Ezek kevesebb kockázatot vállalnak, így viszont olcsóbbak - magyarázta Kisbenedek Péter.


A vagyon- és felelősségbiztosításra a hiányzó gazdasági növekedés nyomja rá a bélyegét. Ha nincs építés, akkor nem kötnek a kivitelezők építés-szerelési biztosítást, és ha nem növekszik a termelés, akkor a biztosítandó készletek sem emelkednek. Egy rés kínálkozik: a kis- és közepes vállalkozások eszközeinek, és azok felelősségének a biztosítása. Ezt sok biztosító felismerte, és a növekedés egyik területének tartja, de kérdés, hogy hányan tudják megvalósítani - mutatott rá az elnök.


Kifejtette: a lakásbiztosításoknál is elérhető némi növekedés. Az otthonok egy része ugyanis még mindig nem biztosított, illetve jelentős hányaduknál, amelyekre kötött a tulajdonos biztosítást, azt a valós értéknél alacsonyabban tette - ezt hívják szaknyelven alulbiztosításnak.
Arra a kérdésre, hogy a szakma miért nem üdvözölte a kormány felvetését, hogy legyen kötelező lakásbiztosítás, az elnök úgy érvelt: ahol volt, ott is hamar megszüntették. Például legutóbb Romániában, ahol a földrengésveszély miatt tették kötelezővé a lakásbiztosítást. Magyarországon az árvíz jelenti a legnagyobb veszélyt, arra pedig létezik az állami Wesselényi Alap, amelynél az ár- és belvíznek kitett házak tulajdonosai köthetnek biztosítást. Az ilyen - biztosan bekövetkező károk - a statisztikai valószínűséggel dolgozó üzleti biztosítók által nem kezelhetők - jegyezte meg.


Az elnök úgy vélekedett, az életbiztosításoknál a hosszú távú megtakarítást mint célt kellene preferálnia az államnak, oly módon, hogy az sem cég-, sem pedig termék-specifikus ne legyen. Az adókedvezménnyel történő ösztönzés véleménye szerint azért nem jó, mivel csak a társadalom felső része tudja igénybe venni. Hosszú távú megtakarításra az ösztönözné a kisebb jövedelműeket is, ha az állam a megtakarításuk mellé - normatív alapon - odahelyezné a saját részét.


Erre jó analógia szerinte a lakás-takarékpénztári rendszer, amely kis állami támogatással, sokkal több magánforrást von be. Ez a támogatás ráadásul visszatérülne az államnak az adósságszolgálatnál, mivel a biztosítók amúgy is nagyrészt magyar államkötvényeket vásárolnának a megtakarításokból - ezt meghatározott kvóta előírásával garantálni is lehetne - fejtette ki. A hazai megtakarításból fedezett költségvetési hiány pedig olcsóbb a külső forrásnál.
Az elnök üdvözölte azt az adómódosítást, amely a cafeteria juttatások keretében bevonja a munkaadót az egészségbiztosításba. Hasonló elképzelhető a táppénzre is, és mindkettő az állami szolgáltatást tehermentesítené - mondta.


Kevésbé előnyösnek nevezte a biztosítási ágazat számára a kgfb díjak 30 százalékában meghatározott baleseti adót. A MABISZ eddig is fizetett átalánydíjat a tb-nek a balesetekben megsérült kárt szenvedettek után, az idén ez több milliárd forint. A tételes elszámolásra a tb-rendszer még nem készült fel, ezért maradtak a felek az átalány térítésnél - mutatott rá. A baleseti adó a kárt okozó kocsiban ülők egészségügyi ellátására szolgál, de az ebből elvárt évi 27 milliárd forint túlzó, hiszen a kárt okozó kocsi utasainak az ellátása sem kerülhet többe, mint a kárt szenvedetté. Erre rakódik rá az, hogy az új adót a biztosítóknak kell beszedniük, sőt meghitelezniük. Azt azonban megjegyezte az elnök, hogy ettől a díjfizetési fegyelem javulni fog, és a közúti ellenőrzésen a rendőrség gyakrabban veszi le a rendszámot a biztosítást nem fizetett tulajdonos kocsijáról.


Kisbenedek Péter röviden értékelte a válság hozadékát is. Rámutatott: a biztosítók jelentősen csökkentették költségeiket, és így hatékonyabbá váltak, ezáltal az ügyfelek olcsóbban juthatnak biztosításhoz. Az interneten és telefonos központokon keresztül értékesített termékek pedig további díjcsökkenést eredményeztek. Az elektronikus ügyintézés a kárkifizetést is felgyorsította - mondta a MABISZ elnöke.

mti
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Itália is a konzervatív erőkre számít
    A jövendő olasz kormány összes pártjával régi és jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, ezért nem lesz nehéz együttműködni olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás elleni fellépés vagy a családpolitika - hangoztatta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek az Olasz Konzervatívok. Európa, identitás, szabadság című konferencián, amelyen felszólalt Rómában pénteken.
  • Gazdasági válság radikális szélsőségekkel
    Az emberek félnek a közelgő téltől. Úgy, ahogy békeidőben még soha. A legnagyobb problémájuk nem a magyar és lengyel jogállamiság állítólagos hiányossága. Ezzel csak az Európai Parlament balliberális képviselőinek mindenre elszánt elitegységei vannak elfoglalva. Irigyeljük a problémáikat – írja Horváth József.
  • Orbán: hazudtak Brüsszelben az európai embereknek
    Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
MTI Hírfelhasználó