Vándoroltak a milliárdok
A „sikeres privatizátorok” mintapéldányának tekinthető. Szorgos munkájának köszönhetően 28. a leggazdagabb magyarok 100-as toplistáján, 16,5 milliárdnyi vagyonnal. A vörösiszap okozta katasztrófát nem számolva „a kár összesen 25 milliárd forint volt, és főként abból származott, hogy a cégeket áron alul adták el.” A privatizációs szerződésben vállalt, mintegy 7,5 milliárd forint költségű környezetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését is vizsgálják.
2011. április 15. 12:07

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. volt vezérigazgatója a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság előtt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentésére hivatkozva azt állította, hogy „a KEHI jelentése szerint a privatizációtól 2009 végéig a Mal Zrt. 4,9 milliárd forintot költött környezetvédelmi feladatokra.” Ezzel szemben a valóság az - tudtuk meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól -,hogy a Mal Zrt. által a privatizációs szerződésben vállalt, folyó áron számolva mintegy 7,5 milliárd forint költségű környezetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését még vizsgálják, „jelentés jelenleg még tervezet szintjén sem létezik.”

Bakonyi Árpád a bizottsági meghallgatáson állítólag nem mondott igazat. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) előzetes megállapításai szerint ugyanis az általa említett, illetve a szerződésben vállalt 7,5 milliárd forinttal szemben a Mal Zrt. mintegy 1,2 milliárd forint környezetvédelmi költség felmerülését tudja csak számlával alátámasztani. Ez utóbbi összeg valóságtartalmát támasztja alá Tolnay Lajosnak, a Mal Zrt. jelenlegi elnökének megjelent nyilatkozata is, amely szerint „a környezetvédelmi beruházást 1,17 milliárd forint értékben hajtották végre.” Az ügy további érdekessége, hogy a MAL Zrt. korábban egy korábban végzett KEHI vizsgálat során is csak 2 milliárd forint összegű környezetvédelmi költség felmerüléséről nyilatkozott, ezek között azonban olyan költségeket is szerepeltetett, amelyeket az állam finanszírozott (pl. a sokat emlegetett résfal megépítését), illetve amelyek nem kötődnek a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez, (pl. garázs értékbecslésének díja, fénymásolási költség, stb.).

Kepli Lajos,a bizottság elnöke rákérdezett arra is: jól járt-e az állam a cég privatizációjával, megérte-e az adófizetőknek. Észrevételezte: a privatizációs szerződésben nem szerepelt vagyonleltár, pedig ez minden adás-vételnél elvárható annak érdekében, hogy a vevő tisztában legyen azzal, mit vásárol meg.

Bakonyi Árpád szerint a privatizáció 14 év és a katasztrófa után is sikeresnek nevezhető. Állította: Állította: szükséges lépés volt az ajkai timföldgyár privatizációja, az állam jól járt ezzel a privatizációval, mert „ha ez nincs, akkor ma Magyarországon nem lenne alumíniumipar.”

Bakonyi Árpáda „sikeres” privatizátor mintapéldányának tekinthető. Családjával a Mal Zrt. 30 százalékának a tulajdonosa. Szorgos munkájának köszönhetően 28. a leggazdagabb magyarok 100-as toplistáján, 16,5 milliárdnyi vagyonnal.  

A Horn-kormány idején, 1995-ben felpörgették az alumíniumipar privatizációját is. 1995 májusában az ipari miniszter a Hungalu Rt. elnökének nevezte ki. Fő ötletgazdája volt annak a folyamatnak, amelynek révén gyakorlatilag ingyen vagy minimális önrészért, de az évtizedek alatt felhalmozott környezetszennyezés felszámolásának milliárdos ígéretéért cserébe jelképes áron jutott hozzá egy kiválasztott kör a teljes magyar alumíniumiparhoz.  

A holdingot nem egy darabban, hanem részenként adták el, a befektetők kimazsolázhatták az értékesebb részeket (így került például a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Rt.-hez a mosonmagyaróvári Motim Rt. 45 százaléka). A környezeti katasztrófát okozó ajkai timföldgyár is akkor került állami tulajdonból magánkézbe. Az Ajkai Alumíniumipari Kft.-t, amelynek saját tőkéje a privatizáció idején a cégiratok tanúsága szerint négymilliárd forint volt, a Közgazdasági Szemlében publikáltak szerint, tízmillió forintot fizettek, csupán a környezetvédelmi feladatok átvállalását, mérnöki hivatástudattal való biztonságos üzemeltetést várt el tőlük az állam. 1997-ben a Hungalu nagyvonalúan elengedte a Kft hiteltartozását és ezek járulékait 2,7 milliárd forint értékben, sőt 1,6 milliárd forint banki adósságot is kifizetett a magánkézbe adott cég helyett. Mindezek tükrében cseppet sem különös, hogy a privatizáció befejtével maga Bakonyi is a tulajdonosok között jelent meg.

Később, az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottsága készített egy jelentést az alumíniumipari privatizációról, amely szerint a „társaság [a Hungalu] értékesítése során a magyar államot jelentős mértékű veszteség érte". A jelentés szerint a kár összesen 25 milliárd forint volt, és főként abból származott, hogy a cégeket áron alul adták el.

Bakonyi Árpád az utóbbi években a Nitrokémia vezetőjeként dolgozik. Magyarország egykori legnagyobb vegyipari vállalata, ma már csak környezetvédelmi tanácsadással foglalkozik. A hazai alumíniumipar zászlóshajójának számító Mal Zrt. vezetésében fia (Bakonyi Zoltán) vette át a stafétabotot, a vállalat cégvezető alelnöki posztját tölti be.

Kepli Lajosa vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke azt is boncolgatta: a környezetvédelmi előírásokat teljesítő vállalatokat ellenőrizte-e valaki.  Minden bizonnyal megnövelte a tragédia kockázatát a privatizációs szerződésekben vállalt környezetvédelmi kötelezettségek, illetve az ellenőrzés elhanyagolása, az illetékes környezetvédelmi hatóság dilettantizmusa vagy kirívó és érthetetlen felelőtlensége. A szükséges környezetvédelmi intézkedési tervet egyébként a Hungalu készíttette el Bakonyi Árpád irányításával, a Hungalu Rt. által számlára helyezett megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett.  Mint ismeretes Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátszakadása okozta tavaly októberben a vörösiszap-katasztrófát, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely egy részét elöntötte az anyag, tíz ember meghalt, több mint százhúszan megsérültek.

Bakonyi Árpád sem magát, sem a többi tulajdonost, sem pedig a cég vezetőit nem tartja felelősnek a katasztrófa bekövetkezéséért. Szerinte szerencsétlen dolgok együttállása eredményezte a katasztrófát.

Becslések szerint a kár meghaladja az ötvenmilliárd forintot. Hozzávetőleg 30 kártérítési per folyik a Mal Zrt. ellen, ezek egyikében sem dőlt még el a jogalap kérdése, az, hogy a Mal felelős-e a tavalyi vörösiaszap-katasztrófáért - közölte Ruttner György, a Mal Zrt. és Bakonyi Árpád ügyvédje az újságírókkal az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság ülését követően. Szerinte tizenkét ok együttes közrehatása okozhatta a katasztrófa a bekövetkezését, azonban egyik ok sem függ össze konkrétan az üzemeltetéssel, a zagytározó működtetésével.

A büntetőlejárás mellett körülbelül 30 polgári per is zajlik. A károsultak többnyire a Mal Zrt-t perelik, ám néhány esetben a magyar állam ellen is indult az eljárás. A társasággal szembeni követelések összértéke 6 millárd forint körül van, de ezek közül nem egy irreálisan magas az ügyvéd szerint. Az állam ugyanakkor még nem nyújtotta be keresetét a MAL Zrt-vel szemben. Ruttner György szerint ez akkor történhet meg, ha a kormány mindent helyreállított, kifizetett és összesítette az igényeket. Ezután lehet tárgyalni egy esetleges peren kívüli egyezségről. - mondta az ügyvéd.

A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását végző vizsgálóbizottságnak novemberig kell elkészíteni a jelentését.

Bartha Szabó József
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Itália is a konzervatív erőkre számít
    A jövendő olasz kormány összes pártjával régi és jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, ezért nem lesz nehéz együttműködni olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás elleni fellépés vagy a családpolitika - hangoztatta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek az Olasz Konzervatívok. Európa, identitás, szabadság című konferencián, amelyen felszólalt Rómában pénteken.
  • Gazdasági válság radikális szélsőségekkel
    Az emberek félnek a közelgő téltől. Úgy, ahogy békeidőben még soha. A legnagyobb problémájuk nem a magyar és lengyel jogállamiság állítólagos hiányossága. Ezzel csak az Európai Parlament balliberális képviselőinek mindenre elszánt elitegységei vannak elfoglalva. Irigyeljük a problémáikat – írja Horváth József.
  • Orbán: hazudtak Brüsszelben az európai embereknek
    Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
MTI Hírfelhasználó