A baloldali pártok 2024-es csapdája
Most két megoldás közül választhat a baloldal, a szavazók számára azonban egyik sem jár túl sok előnnyel.
2022. június 18. 16:54

Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Komoly fejtörést okozhat a szivárványkoalíció pártvezetőinek, hogy egy időben tarthatják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. A két voksolás ugyanis más-más stratégiát kíván: a baloldali pártok az EP-választáson külön-külön, míg az önkormányzatin együtt indultak volna. Most két megoldás közül választhatnak, azonban úgy tűnik, a baloldali szavazók számára egyik sem jár túl sok előnnyel.

Az április 3-i országgyűlési választások óta egyre inkább megosztottságot mutat a baloldali pártvezetők összefogásról alkotott jövőképe. Gyurcsány Ferenc újra akarja tervezni a baloldali összefogást, míg a kisebb pártok inkább egymással vannak elfoglalva, és egymás kárára akarnak megerősödni, a Momentum pedig megpróbál felszabadulni a Demokratikus Koalíció befolyásától és Gyurcsány Ferenc személyétől is. A baloldali összefogáson belül minden bizonnyal konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az érdekellentétek leküzdésére a legjobb megoldás egy – az összefogás szempontjából tét nélküli – verseny lehet, ahol fény derülhet a szivárványkoalí­ción belül fennálló valós erőviszonyokra. 

Erre ideális lenne az EP-választás, amely ebből a szempontból a tavalyi baloldali előválasztáshoz lehetne hasonlítható.

Nemhiába nyilatkozott röviddel az országgyűlési választásokon elszenvedett vereséget követően Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokon külön listával kellene indulnia a baloldali pártoknak, mert „most adnunk kell egymásnak teret az útkeresésre”. Az EP-választások után a következő stációt az őszi önkormányzati voksolás jelentette volna, ahol a tavaszi eredmények és az erősorrend birtokában osztották volna szét a lapokat egymás között a baloldali pártok.

Pályatisztításról is szólt volna

Az országgyűlési választások előtti kampányban a baloldali pártok – hosszú évek után – történetük legszorosabb összefogását valósították meg. A hat párt azonban ez idő alatt is többfelé húzott, és – mint utóbb kiderült – olyan piszlicsáré kérdésekben is hosszasan vitatkozott egymással, mint hogy a kampányanyagokon a közös logón lévő nyíl milyen szögben dőljön, és milyen színű legyen. 

Az EP-választás remek alkalom lett volna arra, hogy megtisztuljon a pálya a baloldali formációk előtt, és kiderüljön, az ötszázalékos támogatottságot meghaladó Demokratikus Koalíción és a Momentumon kívül mely kis pártokkal kell és lehet számolni, ha – az önkormányzati választás előtt – újabb alkudozásra kerül a sor.

Újraszeletelnék a tortát

Ezeket a számításokat húzta keresztül, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy keddi háttérbeszélgetésen bejelentette: a jövőben egy időben tarthatják Magyarországon az EP- és az önkormányzati választásokat, amivel kilenc-tíz milliárd forintot lehet megtakarítani.

Mindezek után a szivárványkoalíció számára két lehetőség maradt. 

Amennyiben az európai parlamenti szavazáson külön indulnak, úgy az önkormányzati választáson nehéz lesz elmagyarázni, hogy miért fognának össze egymással. Előbbi voksolás ugyanis versenyhelyzetet teremtene, ahol a pártok egymás kárára próbálnának erősödni, utóbbin pedig egységet, kormányzóképességet kellene felmutatni. Tovább bonyolítja a helyzetüket, hogy a baloldal pártjai lényegében ugyanazt az – egyre zsugorodó – tortát próbálják újraszeletelni, egymás rovására. 

A baloldali szavazótáboron belüli „szavazatlopás”, mint politikai stratégia pedig ismételten a radikális kommunikáció formájában jelenne meg, ami az utóbbi években a börtönnel és újságírók eltiltásával való fenyegetésben csúcsosodott ki. 

A DK minden bizonnyal felismerhette ezen stratégia előnyét, hiszen Gyurcsány Ferenc legutóbb eligazítást tartott önkormányzati politikusainak, amelynek a lényege az volt, hogy az Orbán-kormány törvénytelen, ő pedig teljes ellenállást és rendszerváltást hirdetett meg. Ha az EP-választásokon a külön indulás mellett döntenek baloldali politikusok, kérdéses, hogy előzetesen hogyan választják ki a jelölteket az önkormányzati választásoknál.

Így állnak jelenleg

Ha együtt indulnak a baloldali pártok mindkét voksoláson, minden bizonnyal előzetes megállapodások alapján osztanák szét egymás között a képviselői mandátumokat mind az EP-ben, mind pedig az önkormányzatokban. Ezt az aktuális közvélemény-kutatási adatokra támaszkodva tudnák megtenni. 

Az összefogás egészének azonban feltételezhetően ez sem tenne jót, hiszen egymástól kellene elcsábítaniuk a szavazókat. 

A törpepártokat pedig mégsem lehetne kihagyni az alkudozásból, hiszen egy-egy fontosabb önkormányzati pozíciónál még lehet zsarolási vagy alkupozíciójuk. A legfrissebb, májusi felmérések azt mutatják, hogy ma a DK a legnépszerűbb baloldali párt, nyolc-tíz százalékos támogatottsággal rendelkezik. Gyurcsány pártját szorosan követi a Momentum, hét százalék körüli támogatottsággal. Az azóta atomjai­ra hullott Jobbik akkor négy-öt, az MSZP két-négy százalékon állt. Az egymás szavazóit kölcsönösen mobilizáló két zöld párt – a Párbeszéd és az LMP – két-három százalékon álltak.

Bármilyen stratégiát is választanak majd a baloldali pártok az egy időben tartandó EP- és helyhatósági választásokra, az bizonyosan állítható, hogy Gyurcsány Ferenc és pártjának vezető szerepe a továbbiakban is megkérdőjelezhetetlen marad, csak az utána következők sorrendje és sorsa kérdéses.

MNO
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az unió hamis üzenettel csalogatja a migránsokat
    Iparággá vált a migránsokat Európába juttató bűnözés. Az alvilágnak ezt a részét a brüsszeli bürokrácia is segíti, mert olyan üzeneteket küld a kibocsátó térségekbe, hogy támogatja a szervezett migrációt – derül ki Horváth József szavaiból.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • Gyárfásra koncentráltak a rendőrök elejétől fogva
    Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes tanúkénti meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatása miatt zajló per. Az ezredes éveken át vezette a nyomozást, egészen addig, amíg feljebbvalói parancsra meg kellett szüntetniük, miután egy sor bizonyítékot összegyűjtöttek.
MTI Hírfelhasználó