Háborús helyzetben indokolt az árstopok fenntartása
A háborús helyzetben a kormány indokoltnak látja az árstopok fenntartását, ezért az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot pedig december 31-ig meghosszabbítja - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Kormányinfón
Utoljára frissítve: 2022. június 17. 14:12
2022. június 17. 14:07

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. június 17-én. MTI/Soós Lajos

A háborús helyzetben a kormány indokoltnak látja az árstopok fenntartását, ezért az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot pedig december 31-ig meghosszabbítja. Ezek lejártát megelőzően döntenek majd arról, hogy fennállnak-e azok a körülmények, amelyek a további meghosszabbításra okot adnak - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy a kormány nem támogatja a globális minimumadó és a budapesti dugódíj bevezetését.

A tárcavezető kifejtette: a kormány csütörtöki ülésén áttekintette a háborús és a gazdasági helyzetet, és kevés reménykedésre okot adó körülmény van. A háború gazdasági hatásaként hatalmas infláció van Európában és a világon, drasztikusan emelkedtek az energiaárak, a termékek ára is nőtt, részben a szankciók eredményeként - mutatott rá.
   
Közölte: a háborús térséghez legközelebb a legmagasabb az infláció, ezzel Magyarországnak is szembe kell néznie. A háborús infláció akkor szűnik meg, ha béke lesz, ezért nem fegyverszállítással, a háború támogatásával, hanem békekötéssel lehet a legeredményesebben fellépni az infláció ellen - érvelt.
   
Aláhúzta, a jelenlegi helyzetben fontos, hogy amennyire lehet, mérsékelni kell Magyarország határain belül a világgazdasági hatások ellenére is az inflációt, és a magyar kormány a lehető legtöbbet teszi ennek érdekében.
   
A tárcavezető kiemelte: a kormány a rezsicsökkentés megvédésével és az árstopokkal elérte, hogy 5-6 százalékkal alacsonyabb az infláció, mint ezen intézkedések nélkül lenne.

Gulyás Gergely kitért arra: azok, akik magyar forgalmival rendelkező autóval tankolnak, továbbra is 480 forintért vehetik az üzemanyagot. Ez egy jó lépés, mégsem aratott osztatlan elismerést, ugyanis Brüsszelből kaptak egy felszólító levelet, hogy a kormány szüntesse meg az intézkedést - mondta.

Úgy látja, a piaci folyamatokba való beavatkozásra mindig nagyon nyomós ok kell, és ebben a helyzetben több érv szól az intézkedés mellett, ezért "a kormány elkötelezett, hogy továbbra is megvédje az embereket, és ezen keresztül megvédje a magyar gazdaságot és az elszabadult benzináraktól".

Megjegyezte: korábban Olaszországban volt hasonló intézkedés, és az ország megnyerte a pert.

A tárcavezető a jövő héti EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy az Európai Unió egysége fontos, de csak olyan döntéseket, szankciókat támogatnak, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának mint annak, akit szankcionálni akarnak.

Kijelentette: az eddigi brüsszeli döntések hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció ilyen rekordmagas legyen, a gázembargó bevezetése esetén pedig Európa egészének ellátása kerülne veszélybe, ezt nem csak a magyar, hanem az egész európai gazdaság megszenvedné.

A magyar kormány továbbra is arra hív fel mindenkit, hogy térjenek vissza a versailles-i konszenzushoz, ami azt jelentette, hogy Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt kivetett szankciók az energetika területét nem érintik - mondta. Hozzátette: a szén és az olaj ügyén "úgy ahogy" túl vannak, de a gázszállítás további korlátozása egészen biztos, hogy rendkívül negatív hatást gyakorolna.

Gulyás Gergely közölte azt is: a globális minimumadót nem támogatja a kormány, így az európai pénzügyminiszterek pénteki ülésére a magyar pénzügyminiszter ezzel a "kötött mandátummal" érkezik. Jelezte: ebben a kérdésben csak egyhangú döntés születhet, Magyarország nélkül pedig ez nem valósulhat meg.

A tárcavezető azzal indokolt: a 15 százalékos globális minimumadó arra kényszerítené Magyarországot, hogy duplázza meg a vállalkozásokat terhelő adókat, hiszen a magyar adószint jelenleg 7,5 százalék. Úgy vélte: Magyarország ezzel az adóelőnyét is elvesztené a térségben és Európában, és a vállalkozásoknak is olyan plusz terhet jelentene, amelyet még normális gazdasági helyzetben is nehéz lenne elviselni, nemhogy egy "háború által szorongatott" időszakban. Szerinte a jelenlegi helyzetben gazdasági növekedésre, adócsökkentésre, beruházásösztönzésre van szükség, mert csak így tudják megvédeni a munkahelyeket.

Emlékeztetett: a kormány kezdetben azért is állt a globális minimumadó mellett, mert az volt a terv, hogy azokat a nagy technológiai cégeket adóztatják meg, amelyek adót csak részben és nagy nehézségek árán fizetnek. Ehhez képest - folytatta - ezek a cégek nincsenek benne a csomagban, miközben az összes többi termelő vállalkozást megadóztatnák.

Úgy értékelt: az EU megint "előre rohan", és úgy vezetné be az adót, hogy az Egyesült Államokban az időközi választások miatt még bizonytalan a kongresszusi támogatása, és a legfontosabb, republikánus hátterű, adózással foglalkozó szervezet is ellenzi bevezetését.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva arról is beszélt: a kormány továbbra sem támogatja a dugódíjat. Azt mondta: a kormány szerint nem kell anyagilag ellehetetleníteni azokat, akik autóval járnak, "ha már a főváros úgyis minden eszközzel, úton és módon ellehetetleníteni igyekszik őket".

Hozzátette: sem a kormánynak, sem polgármestereknek, "még liberális polgármestereknek sem" javasolja, hogy életvezetési tanácsokat adjanak. Mindenki a jogszabályok betartása mellett úgy él, ahogy neki kényelmes. Szabadság van - jelentette ki.

A miniszter megjegyezte: Európában ugyan a 21. századi liberalizmus szembefordult a szabadsággal, de ezt nem érdemes Magyarországon is átvenni. A kormány szerinte csupán ösztönzőket adhat.    

Megjegyezte ugyanakkor: amilyen állapotokat a főváros vezetése Budapesten előállított, a dugódíj kétségtelenül komoly bevételt jelentene.

Az uniós gázembargós javaslatra vonatkozó kérdésre azt felelte: az nemcsak a közép-európai országoknak okozna nehézséget, hanem a nyugati gazdaságok jó részének, így "a józan ésszel ellentétes lenne ilyen döntést hozni".
   
A benzinárstopról a miniszter úgy nyilatkozott, "amíg a hozzáférés biztosított, addig szerintem valamilyen formában a mérsékelt árakat fenn tudjuk tartani".

Megjegyezte, az uniós olajembargó-javaslat elfogadása esetén "másnaptól nem lenne finanszírozható" az árplafon.
   
Gulyás Gergely hangsúlyozta, az ellátási láncok biztonsága sokkal kisebb a korábbinál, teljesen kizárni nem lehet, hogy benzinhiány lép fel, de amíg a szállítás biztosított, "ez a veszély nem reális".
   
A Németországban bevezetett kilenc eurós havi országos közösségi közlekedési bérletről a miniszter úgy nyilatkozott, azt "érdemes megfontolni".

Megemlítette, Németországban a 900 forintot is elérte a dízel ára, "nálunk nincs olyan sürgető szükség egy ilyen intézkedés bevezetésére".
   
A miniszter hangsúlyozta, Európában Magyarország tette az elmúlt 12 évben a legtöbbet az energetikai diverzifikációért; egy helyett már hat szomszédos állammal köt össze bennünket interkonnektor.
   
Akkor fogunk leválni az orosz olajról, hogyha ez nem kerül nekünk többe, nem kerül Önöknek többe, nem kerül a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak többe - fogalmazott.
   
A szankciós politikáról szólva elmondta: Oroszországnak idén már több bevétele volt nyersanyagexportból, mint 2022 egészében, az agresszió hosszú távú hatása viszont, hogy az orosz-európai kapcsolatok volumene nagymértékben csökkenni fog, nyilvánvaló, hogy Oroszország sokkal inkább Ázsia felé fordul, Európának pedig alternatív úton kell beszereznie a nyersanyagokat.
   
Gulyás Gergely a brüsszeli politika "életidegenségéről" beszélt, mondván; a globális minimumadó jó ötlet volt a nagy technológiai vállalatok megadóztatására, az adóparadicsomok megszüntetésére, de menet közben ezek az elemek kerültek ki a javaslatból. Szerinte hiányzik Brüsszelből a józan észre és az értelmes vitákra való nyitottság
   
A Kirill moszkvai pátriárka elleni szankciók elutasításáról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta, "az orosz állami célokhoz az orosz ortodox egyház általában megértően viszonyul", a pártiárka pedig "egy egyházat képvisel; egy egyházról semmikképpen nem mondanám, hogy háborúpárti". Megemlítette: Ferenc pápa is találkozást tervez az orosz egyház vezetőjével.
   
Nem az segíti a békét, ha egyházi vezetőket kezdünk szankcionálni - fogalmazott, hozzátéve, "egy egyházi vezetőt a saját híveitől nem lehet elzárni", ha hívek Magyarországon kis számban élnek is.
   
Egy másik kérdésre elmondta, hogy minden esetben, amikor felmerül a kivetett adó áthárítása fogyasztóvédelmi eljárás indul, így a Ryanairrel szemben is. A miniszter szokatlannak nevezte azt a "kocsmai stílust", amelyet a cég vezetése megenged magának. Kijelentette: aki így kommunikál, az feltehetően az utasokkal is ezt teszi. Ezért azt javasolta, hogy ahol van versenytárs, ott azzal érdemes utazni.
   
Hozzátette: a társaság általános szerződési feltételei is lehetnek tisztességtelenek, de az az érvelésük is hibás, hogy a rájuk kiszabott adót hárítják tovább, hiszen itt nem ők az adó közvetlen alanyai - mondta.
   
A miniszter mindenkinek azt javasolta, hogy akár kifizeti a többletet a Ryanair-nek, akár nem, forduljon a fogyasztóvédelemhez. Közlése szerint kevesen kísérelik meg az extraprofit-adót áthárítani; példaként említette, hogy a magyarországi bankszektorban komoly a verseny, az áthárítással pedig ügyfelek elvesztését kockáztatnak a pénzintézetek.
   
A miniszter közlése elmondta, a kormány azért nem vetett ki a szállodaiparra különadót, mert "nem adóztatnánk meg egy olyan területet, ami az elmúlt két évben a túlélésért küzdött". Megjegyezte, nem állítja, hogy a légiközlekedés legkönnyebb esztendői voltak az elmúltak, de az ágazat sokkal jobb állapotban van, mint a szállásadók.
   
Gulyás Gergely megerősítette Narvacsics Tibor területfejlesztési miniszter brüsszeli kijelentését, miszerint a kormány kész ésszerű kompromisszumokra az uniós helyreállítási alap forrásaiért. A kormány vállalja, hogy az egyszereplős közbeszerzések arányát 15 százalék alá viszi, de további szigorításokat is tesz - mondta, hangsúlyozva: minden olyan kérdésben nyitott a kabinet, ahol az unió nem politikai, hanem szakmai kritikás fogalmazott meg.

Hozzátette: a bizottságot jogszabály kötelezi a megállapodásra, és ebben az alapban is van béremelést szolgáló forrás. Ezért bírálta az ellenzéket, amely mindent megtesz, hogy megakadályozza Magyarország hozzáférését az uniós forrásokhoz, miközben európai parlamenti képviselőik uniós forrásból 5 milliós fizetéseket kapnak - érvelt. Szerinte ezzel azt szolgálják, hogy az orvosok, a tanárok ne jussanak béremeléshez.

A miniszter cáfolta és álhírnek nevezte azt a sajtóhírt, hogy a kormány leépítést tervezne a kormányhivataloknál. Azt mondta, csupán az állami tulajdonú cégeknél vizsgálható, hogy van-e felesleges munkaerő. Az államigazgatás központi szerveinél 2018-ban volt egy leépítés, az akkor meghatározott létszám pedig megfelelő - hangsúlyozta.  

Gulyás Gergely cáfolta azt a sajtóhírt is, hogy a belügyminiszter a maga területein elvonásokat helyezett kilátásba a tárcájának tartott feladatszabó előadásán.

Arról a kormánypárti javaslatról szólva, amely szerint a következő európai parlamenti és önkormányzati választásokat egyszerre tartanák, azt mondta: mindenkinek egyszerűbb egy kampány, mint kettő, és az is mindenkinek jobb, ha magasabb a választási részvétel. És mivel az esemény két év múlva esedékes, arra minden érintett fel tud készülni.
   
Arra a kezdeményezésre, hogy Horn Gyula egykori miniszterelnökről közterületet nevezzenek el Budapesten, azt felelte: egy demokratikusan választott miniszterelnökről akár el is lehetne nevezni egy sétányt, de Horn Gyula 1990 előtti szerepvállalása mindennel ellentétes, amit egy demokratikus, szabad és független országról gondolunk.
   
Beszámolt arról, hogy a miniszterelnöki bér növelésének az indoka, hogy a kormányfő díjazása ne legyen kevesebb, mint a minisztereké.
   
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is közölte, hogy még pénteken megszülethet a kormányrendelet arról, hogy az érintett, mintegy százezer kis- és közepes vállalkozásra milyen feltételek mellett vonatkozhat a rezsicsökkentés. Elmondta: ez a kisebb vállalkozásokat érinti majd, fogyasztási korláttal.
   
Gulyás Gergely jelezte: tárgyalnak az önkormányzatokkal a rezsicsökkentésből kikerülésük miatti kompenzációról, noha a baloldali politikusok korábban a rezsicsökkentés értelmetlenségéről beszéltek. Közlése szerint mérettől, bevételektől is függően lesz olyan önkormányzat, "ahol valamilyen részbeni hozzájárulást adunk a megnövekedett árakhoz".
   
A majomhimlőre vonatkozó kérdésre a miniszter azt közölte, Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) minden járvánnyal kapcsolatban fel kell mérnie a kockázatokat, amelyek jelen esetben mérsékeltek. Közlése szerint a majomhimlő ellen védő vakcina beszerzésével kapcsolatban uniós szerv még nem kereste meg a kormányt, ezért nem született erről döntés, de az NNK tesz javaslatot az ilyen ügyekben.
   
Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, beigazolódott, hogy az egészségügyben a felmondások nem drámaiak, és nem veszélyeztetik a működést.
   
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítása kapcsán Gulyás Gergely elmondta: erről döntés egyelőre nincs, a cél az, hogy a bevezetéskor kitűzött céloknak feleljen meg ez az adó: a "hagyományos kisegzisztenciák" alkalmazhassák ezt a kedvezményes adónemet.
   
A miniszter fontosnak nevezte az egyesült államokbeli republikánusok véleményének megismerését a globális minimumadóról, mert ha többségbe kerülnek a döntéshozatalban, fennáll annak a veszélye, hogy Európa úgy hozza meg az erről szóló döntést, hogy az egyezmény "Amerika számára halott". Ez Európát veszélyeztetné - mondta.
   
Közölte, Magyarország részt vesz a NATO-val közös hadgyakorlatokban, a katonai szövetség egységeinek magyarországi állomásoztatásáról azonban nem született döntés.
   
Az euró árfolyamáról szólva azt mondta: a háború kitörése előttig 2010 óta évente átlagosan kevesebb, mint 1 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest, a jelenlegi gyengülés pedig a háború eredménye. Az árfolyamgyengülés a régió valutáival szinte megegyezően zajlik - tette hozzá.
   
A miniszter kérdést kapott arról a kormánypárti kezdeményezésről is, amely forrásokat vonna el a parlamenti frakcióktól. Gulyás Gergely azt mondta: a javaslatot a kormány nem tárgyalja, arról képviselőként szavaznak. Az előterjesztés azt szolgálja, hogy ne kerüljön plusz 4 milliárd forintba, hogy az új parlamentnek hét ellenzéki és összesen kilenc frakciója van. Szerinte a frakciótámogatás így is nagyvonalú lesz, hiszen több jut egy ellenzéki képviselő után, mint egy kormánypárti után.
 
Gulyás Gergely kérdésre elmondta: nem tudható, hogy mikor nyílik meg a Sorsok Háza, hiszen továbbra sincs egyetértés annak tartalmáról, működéséről a zsidó szervezetek között.
   
A kormányzat által támogatott fejlesztések átütemezéséről szólva Gulyás Gergely elmondta, még nincsen kész az érintett projektek listája, azt Lázár János jelenti majd be, "ahogy eljutott oda, hogy a több ezer beruházást, ami Magyarországon folyamatban van, összegezni tudja". Torzók nem fognak maradni sehol - erősítette meg a miniszter.
   
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztés már zajlik, így azt nem állítja le a kormány. A beruházás várhatóan 2025-re befejeződik.
   
Közölte, napirenden tartják a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlását, de "a jelenlegi háborús helyzetben sokkal nehezebb az ehhez szükséges források biztosítása".
 

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Itália is a konzervatív erőkre számít
    A jövendő olasz kormány összes pártjával régi és jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, ezért nem lesz nehéz együttműködni olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás elleni fellépés vagy a családpolitika - hangoztatta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek az Olasz Konzervatívok. Európa, identitás, szabadság című konferencián, amelyen felszólalt Rómában pénteken.
  • Gazdasági válság radikális szélsőségekkel
    Az emberek félnek a közelgő téltől. Úgy, ahogy békeidőben még soha. A legnagyobb problémájuk nem a magyar és lengyel jogállamiság állítólagos hiányossága. Ezzel csak az Európai Parlament balliberális képviselőinek mindenre elszánt elitegységei vannak elfoglalva. Irigyeljük a problémáikat – írja Horváth József.
  • Orbán: hazudtak Brüsszelben az európai embereknek
    Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
MTI Hírfelhasználó