További nyugdíjemelés mellett döntött a kormány
A kormány további 3,9 százalékos nyugdíjemelésről döntött az infláció miatt, így összességében 8,9 százalékkal emelkedik a nyugdíj - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón, ahol arról is beszámolt, hogy a kormány áttanulmányozta az Európai Bizottság levelét, és ennek értelmében semmi akadálya nincs az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának.
2022. április 28. 15:09

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. április 28-án. MTI/Máthé Zoltán

A miniszter elmondta: az év elején a piaci várakozások, illetve magyar és külföldi elemzők adataiból kiindulva határozták meg a nyugdíj emelkedésének 5 százalékos mértékét, azonban a jelenlegi előrejelzések szerint - a Pénzügyminisztérium és a jegybank adataira is tekintettel - a kormány 8,9 százalékos inflációt tart reálisnak. Megjegyezte: ebben sok a bizonytalanság, és a háború kimenetele, hossza növeli bizonytalanságokat.

Felhívta a figyelmet arra: a törvény azt teszi a kormány kötelezettségévé, hogy novemberben kompenzálja a nyugdíjasokat, ha az infláció magasabb, mint a nyugdíjemelés mértéke, azonban úgy gondolták, hogy mivel az eltérés jelentős, mielőbb indokolt és szükséges a nyugdíjasok védelme érdekében ezt a döntést meghozni.

Ezért további 3,9 százalékos nyugdíjemelés lesz július elejétől, a megelőző hónapra vonatkozó nyugdíjjutásokat pedig egy összegben ezzel együtt a nyugdíjasok meg fogják kapni, így január 1-jétől 8,9 százalékos emelkedéssel kell számolni - mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: ebből 5 százalékot január elsejétől emeltek a nyugdíjakon, a további 3,9 százalékos emelést pedig visszamenőleg érvényesíti a jelenlegi nyugdíjemeléssel a kormány.

Gulyás Gergely arról is beszélt: a háború miatt egész Európában radikálisan emelkednek az árak, a háború az "egekbe lökte" az energiaárakat, az pedig szinte valamennyi termékre kihatással van. Úgy értékelt: ahogy a világpiaci árak nőnek, úgy nő az árstop jelentősége is.

Kijelentette: az árkorlátozó intézkedések több mint 5 százalékkal csökkentik az inflációt, amely ezek nélkül, a jelenlegi 8,5 százalék körüli helyett, 13 százalék feletti lenne Magyarországon. A miniszter azt mondta, ebben teljes az egyetértés a pénzügyi szakemberek között.

Emlékeztetett, a miniszterelnök szerdán tájékoztatott arról, hogy a kormány meghosszabbította július 1-jéig az egyes élelmiszerekre és az üzemanyagra vonatkozó árstopot.

Jelezte: a magyar kormányra is nagy nyomás nehezedik, hogy emelje az árakat, illetve engedje az árak emelkedését, amíg azonban van rá mód és lehetőség, és amíg az ország kőolaj- és földgázellátása biztosított, addig újra és a újra meg fogják vizsgálni ezen intézkedések fenntarthatóságát.

A kormánynak ebben a helyzetben, a piaci logikával szemben, a családok védelmét kell előnyben részesítenie - hangsúlyozta.

Szerinte Nyugat-Európában a magas áron a nyugat-európai, arab és amerikai olajcégek keresnek nagyon sokat, ők az igazi nyertesei a háborúnak, mivel a kitermelés költségei nem változtak, az árak viszont az egekbe szöktek.

Gulyás Gergely arról is beszámolt: a kormány áttanulmányozta az Európai Bizottság levelét, és ennek értelmében semmi akadálya nincs az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának.    

A tárcavezető kifejtette: vannak olyan területek, amelyekkel kapcsolatban a kormány nem tud engedni, erre a választás eredménye is kötelezi.

Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, nem szállít fegyvereket és nem küld katonákat, és nem engedik, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg - sorolta.

Megjegyezte: továbbá volt egy népszavazás is, amely 1990 óta nem látott véleményegységet tükrözött, és ennek értelmében a jogszabályoknak tiltaniuk kell a szexuális propagandát gyermekek esetében.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: a bizottság levelében olyan felvetések vannak, amelyekről már hónapok óta egyeztetnek. Nincs olyan pont, ahol ne lenne nézetazonosság vagy ne találnának olyan megoldást, amely a kormány és a bizottság számára is elfogadható - mondta.

A miniszter a döntések ismertetése előtt megjegyezte, a most szerdai a 2018 és 2022 közötti kormányzati ciklus utolsó olyan kormányülése volt, ahol teljes hatáskörrel rendelkezett a kormány, hiszen az Országgyűlés május 2-i alakuló ülését követően a kabinet megbízatása megszűnik, és az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként működik.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. április 28-án. MTI/Máthé Zoltán

Gulyás Gergely a Kormányinfón kérdésre válaszolva elmondta: a honvédelmi tárca jelezte, hogy az egészségügy mindenféle létszámkorlát nélkül készen áll sebesült ukrán katonák magyarországi fogadására.

A Budapestre tervezett oroszpárti tüntetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, Magyarország elítéli az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, majd hozzátette, a klasszikus liberalizmus szellemében a magyarországi jog 1990 óta - egészen szélsőséges esetektől eltekintve - védi a gyülekezéshez való jogot.

A miniszter bölcsnek nevezte azt az amerikai és NATO-véleményt, hogy Oroszországgal minden közvetlen összeütközést el akarnak kerülni, jelezve, hogy ezzel ért egyet a magyar kormányfő is. Harmadik világháborút senki nem akar - fogalmazott, hozzátéve, így volt ez a hidegháború legsúlyosabb időiben is.

Arról, hogy Magyarország Európában elsőként jelezte, hogy elfogadják a Gazprom szerződésmódosítási kérelmét, a miniszter úgy fogalmazott: szemben azokkal az országokkal, akik ugyanezt tették, csak nem mondták el, "mi őszinték vagyunk".

Gulyás Gergely egy válaszában arról beszélt: az orosz földgáztól nem lehet, a kőolajtól pedig nehéz, drága függetlenedni. 2010 óta jelentősen fejlesztették a környező országokkal összekötő interkonnektorokat, de azokból is orosz földgáz érkezik.

Mi lennénk a legboldogabbak, ha nem orosz földgázt kellene vásárolni, hanem ugyanezen az áron lehetne mást - fogalmazott a miniszter, aki szerint alternatív forrásból csak sokszoros áron, nem elegendő mennyiségben lehet pótolni az orosz gázt.

Jelezte: most indul a gáztározók feltöltési időszaka, a kormány szeretné a korábbi évekhez hasonlóan feltölteni a tározókat, amiket a kormány vásárolt vissza, miután "a posztkommunisták" privatizálták azokat.

Gulyás Gergely elmondta: az orosz kőolaj és földgáz is folyamatosan érkezik Magyarországra, "és azt reméljük, hogy ez így is marad", Magyarország kilenc másik országhoz hasonlóan euróban fizet, amit az érintett bank rubelre vált.

Később kijelentette: a kormány minden helyzetre igyekszik felkészülni, de nem számítanak arra, hogy a Gazprom Magyarország felé is leállítaná a gázszállítást, Magyarország a fizetési kötelezettségeinek eleget tesz.

Gulyás Gergely felidézte: már a kampányban is a rezsicsökkentés és a benzinárstop ellen érvelt az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, ezért is kérték a kormánypártok azok szavazatát, akik fenn akarják tartani ezeket az intézkedéseket.

Hangsúlyozta: a kormányoldal nagy fegyverténynek tartja, hogy GDP-arányosan Magyarország költ a legtöbbet az Európai Unióban, de talán Európában is családtámogatásra, és ezeket a juttatásokat a munkával kötik össze, így ezeket az intézkedéseket fenn kívánják tartani.

Arra a felvetésre, hogy érdekképviseletük szerint a 600 kis hazai benzinkút 90 százaléka tönkremehet a jelenlegi árstop-rendszer miatt, Gulyás Gergely elmondta: a kormány nem fontolja meg a szisztéma átalakítását, hiszen a szociális alapú kedvezményrendszer rendkívüli adminisztrációval járna, ezért ez "a gyakorlatban végrehajthatatlan felvetés", ahogy nem lehet megduplázni a kis kutaknak adott 20 forintos literenkénti támogatást sem.

Az élelmiszerárstop kapcsán Gulyás Gergely arról is beszélt: az érintett ágazatok jelentős profitot realizálnak, ezért a kérdés az, hogy a multinacionális cégek profitja vagy a magyar családok érdeke az első egy válsághelyzetben. A február óta fennálló intézkedések éves szinten nézett 50 milliárd forintos költségét nagyrészt a nagy multinacionális élelmiszeripari láncok szenvedik el, a kiskereskedők jóval kisebb részben.

A miniszter hangsúlyozta: a kiszámíthatatlan helyzet miatt nem lehet hosszú távú döntéseket hozni az ár- és a kamatstopról; a kormány azzal próbálkozik, hogy ezen intézkedések határnapjait "összerendezze".

Az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírása Gulyás Gergely közlése szerint csak az Európai Bizottságtól függ, a kérdésben folynak a tárgyalások.

Nem látunk - különösen a most megérkezett kondícionalitási levél után - olyan problémát, ami ne tudnánk rendezni - fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: a brüsszeli bírálatok között az elfogadható kritikák (így az egyszereplős közbeszerzések magas száma) mellett vannak képtelen, abszurd, az Európai Unió válságát mutató felvetések is.

Példaként hozta fel, hogy a bírák kirendelésének kérdésébe szólna bele az Európai Bizottság. Megjegyezte, a kirendelés technikai kérdés, bírákat pedig Magyarországon a 2006-os események kapcsán befolyásoltak. Szerinte jogi alapon nem juthat el oda az eljárás, hogy uniós forrásokat vonnak el Magyarországtól, de ha politikai síkra terelődik a vita, bármi megtörténhet.

Gulyás Gergely megjegyezte, az uniós források "magyar források, amik nekünk járnak", azokról megállapodás született korábban azért, mert a közös piac részei vagyunk, és annak szabályait betartjuk, ezért azokat "előbb vagy utóbb, így vagy úgy meg fogjuk kapni".

A gyermekvédelmi népszavazásról a tárcavezető kijelentette: a kormány célja az volt, hogy megvédje a gyermekvédelmi törvényt, és politikai jelentősége van annak, hogy 1990 óta soha ennyien egy véleményt, egy pártot, egy politikai akaratot nem támogattak, mint a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire adott "nem" válaszokat. Ha van olyan javaslat, ami ezt a célt még jobban szolgálja, a kormány nyitott rá, de jelenleg nincs ilyen az Országgyűlés előtt - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: a gyermekvédelmi törvény volt az, amelynek elfogadása után visszalépett az Európai Bizottság a helyreállítási alap aláírásától. Az egyeztetések során mindig érintették a törvényt, a kormány jelezte, hogy azon nem tud változtatni - a népszavazás eredményét követően pedig végképp nem - de elfogadhatónak tartják, ha bizonyos támogatásokat más területekre adnak.

 

Gulyás Gergely közlése szerint a visegrádi négyek (V4) minden tagállama, különösen Magyar- és Lengyelország törekvése az, hogy továbbra is hatékonyan működjön a V4.

Van egy véleménykülönbség, ami egyébként mindig is megvolt, Oroszország kérdésében, de ez távolról sem olyan éles, mint az a nyilvánosság előtt látszik, vagy ahogyan azt a nemzetközi sajtó beállítja - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hangsúlyozta: kulcsfontosságú a magyar-lengyel jó viszony, Novák Katalin első államfői útja is Lengyelországba vezet majd.

Később egy elemzéssel egyetértve a tárcavezető azt mondta: bizonyára vannak az Európai Uniónak olyan intézményei és olyan személyek is dolgoznak az unióban, akiknek valóban célja, hogy Lengyelország és Magyarország közé éket verjenek.

Az esetleges pápalátogatásra vonatkozó kérdés kapcsán a miniszter úgy nyilatkozott, van tervezett időpont, de azt a Vatikán jelenti majd be.

A magyarországi ellenzék magatartásáról Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, a kormányoldal számára természetes, a baloldalnak nem, hogy "ha valaki munkára jelentkezik, az dolgozni is fog".

Kiemelte, a kormányoldal a korábbinál is nagyobb választási győzelme dacára is korrekt, kétharmad-egyharmados ajánlatot tett a parlamenti pozíciók elosztására. Szerinte a hatpárti összefogásnak el kell döntenie, részt kíván-e venni a parlamenti munkában, azaz "egy politikai alternatívát kívánnak nyújtani vagy a botránykeltésben érdekeltek".

Egy másik kérdésre Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, a Gyurcsány-Fekete-Győr-találkozó is azt mutatja, hogy "a baloldalon egyértelműen Gyurcsány Ferenc a főnök".

Gulyás Gergely szerint ha bárkinek lett volna illúziója a baloldal kormányzóképességéről, akkor az a választás óta ennek cáfolatát látta. Azt mondta, nem talált az utóbbi időszakban a belső küzdelmeivel foglalkozó baloldal felvetései között konstruktívat.

Egy másik kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kijelentette: a Magyar falu program pályázatainak elbírálásánál pártpolitikai szempontok nem érvényesülhetnek, ez a 99,5 százalékban nyertes pályázók arányából is látszik.

A jegybank stabilizációval kapcsolatos felvetéseiről a miniszter úgy nyilatkozott, azokról a javaslat megérkezése után tudnak véleményt mondani. Én nagyobb adóreformot nem látok szükségesnek - fogalmazott Gulyás Gergely.

Közölte, a költségvetési kiigazítás mértékéről nincsen megosztható számok, de semmilyen, az embereket érintő megszorítást nem támogatnak, a cél az, hogy tartani tudják a 4,9 százalékos hiányt, ám kulcskérdés, meddig tart a háború, amely havi szinten több százmilliárdos pluszkiadást jelent, például azáltal, hogy az állami intézmények rezsiköltsége körülbelül évi 250 milliárd forinttal emelkedik.

Ezek az intézkedések nem megszorító intézkedések lesznek - fogalmazott Gulyás Gergely, aki lehetségesnek nevezte, hogy csak a 2024-es büdzsé térhet vissza a 3 százalék alatti hiányhoz. Megjegyezte: havi százmilliárdos eltéréseket okoz a háború.

A Tungsram tömeges leépítéséről szólva kiemelte: a kormány a munkavállalóknak szeretne segítséget nyújtani. A környéken folyamatban levő befektetések önmagukban is a dolgozók egy részének álláslehetőséget jelentenek, de a kormány nyitott, ha ezen túlmenően is segítségre lenne szükség, mert a cél, hogy senki ne maradjon munka nélkül.

Gulyás Gergely sem az orvosoknál sem az ápolóknál nem számít tömeges felmondásokra azzal összefüggésben, hogy a veszélyhelyzet véget érésével megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • Gyárfásra koncentráltak a rendőrök elejétől fogva
    Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes tanúkénti meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatása miatt zajló per. Az ezredes éveken át vezette a nyomozást, egészen addig, amíg feljebbvalói parancsra meg kellett szüntetniük, miután egy sor bizonyítékot összegyűjtöttek.
  • A jegybank folytatja az infláció elleni küzdelmet
    Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón, kedden.
MTI Hírfelhasználó