A kommunizmus gyilkos eszme
A kommunizmus egy gyilkos eszme, megvalósítási kísérletei eddig mindig és mindenhol véres önkényuralomba torkolltak - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapján pénteken Budapesten.
2022. február 25. 20:57

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen a Nemzeti vértanúk emlékművénél Budapesten, a Vértanúk terén 2022. február 25-én. MTI/Soós Lajos

A kommunizmus egy gyilkos eszme, megvalósítási kísérletei eddig mindig és mindenhol véres önkényuralomba torkolltak - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapján pénteken Budapesten.

Kövér László a Rákóczi Szövetség, az Országgyűlés Hivatala és a Kisgazda Polgári Egyesület a Nemzeti vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésén azt mondta, napjainkban is terjednek és fertőznek "a kommunista vírus különféle mutánsai" a teljes nyugati világban.
   
A kommunizmusról nyugat-európai szellemi vírusként beszélt, amely német szellemi termékként született, majd 1848-ban A kommunista kiáltvány formájában Londonból érkezett.
   
Szerinte a mutánsok jellemzője mindig ugyanaz, bármilyen divatos jelszavak leple alatt is érkeznek: dühödt keresztényellenség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és az emberek anyagi kifosztására irányuló körmönfont és kíméletlen törekvés.
   
A kommunista eszme 21. századi hívei - nevezzék bárminek is önmagukat - ugyanazt akarják, mint a 20. századi elődeik: az államok felszámolását, a családok és a középosztály felbomlasztását és a magántulajdon megszüntetését - fogalmazott.
   
Kövér László közölte, ennek hívei azért akarják mindezt, mert totális és globális hatalmat akarnak maguknak, másoknak pedig totális és globális rabságot.
   
A politikus azt mondta, a nyugati világ gúzsba kötését célzó kommunista gyökerű, új, totális és globális hatalmi törekvéseknek a legfőbb akadályai a nemzeti államok, a férfi és a nő szeretetközösségén alapuló családok, a demokrácia társadalmi biztosítékát képező középosztályok és az emberek magántulajdona.
   
A házelnök szerint a magyarok csak akkor maradhatnak szabadok, ha a magyar állam független és cselekvőképes marad, ha a családok tovább gyarapodnak, ha a magyar emberek értékteremtő munkájának haszna elsősorban a magyar köz- és magántulajdont gyarapítja.
   
"Ha nemzeti középosztályunk és a társadalmi többség szavazataikkal meg tudják védeni demokratikus rendünket a kommunistákat és fasisztákat egyidejűleg képviselő és ezért egymással szövetkező politikai szélsőségektől" - mondta.
   
Szólt arról is, hogy az emlékezés mellett az a legnagyobb elégtétel, amit a kommunista múlt áldozatainak adni lehet, hogy "megőrizzük a magyar szabadságot a jövő nemzedékei számára".
   
Megemlékezett Kövér László az 1956-os sortüzek áldozatairól, valamint arról, hogyan érintette a határon túli magyarok életét a kommunizmus.
   
Nem feledhetjük el a szovjet Gulág munkatáboraiba hurcolt kárpátaljai magyarokat, a kommunista vérengzések áldozatául esett délvidéki magyarokat, az évtizedekig kollektív bűnösöknek bélyegzett felvidéki magyarokat, valamint a romániai kommunista diktatúra kiemelt célpontjaiként kezelt erdélyi magyarokat sem - mondta.
   
Kövér László szerint emlékezni kell a kommunista eszme nevében ítélet nélkül meggyilkoltakra, a vallatószobák falai között megkínzottakra, a kicsikart beismerő vallomásokra, a koncepciós perekben elítéltekre, az internálótáborokban éhezőkre, az elmegyógyintézetekben kényszergyógykezeltekre, a szétszakított családokra, az árván maradt gyermekekre, továbbá azokra is, akiktől egy élet munkájának gyümölcsét vették el, és tették őket földönfutóvá, akiknek derékba törték a pályáját, akik elől elrekesztették az előrejutás lehetőségét.
   
Felidézte Benkő Zoltánnak, a Recski Nemzeti Emlékpark Alapítvány egyik alapítójának életútját, akit a kommunisták azzal kínoztak a recski munkatáborban, hogy gúzsba kötötték.
   
Az Országgyűlés elnöke elmondta, Magyarország első kommunisták általi gúzsba kötése 1919-ben 133 napig, míg a második, 1947-től kezdve több mint negyven évig tartott. Értékelése szerint a magyar történelemben a kommunisták országlása mindkét alkalommal tragédiának bizonyult.
   
Magyarország 1990-ben a békés és demokratikus rendszerváltoztatás révén megszabadult a kommunista gúzsba kötöttségtől és további húsz évnek kellett eltelnie, míg Magyarország kigyógyult mindennek következményeiből is, azaz 2010-ben békés és demokratikus módon, a választópolgárok többségének akaratából lezárhatta a posztkommunizmus korszakát is - közölte.
   
Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés fideszes korelnöke elmondta, hogy amikor 1945 novemberében a kisgazdák megnyerték a választást, az az egész polgári társadalom igenmondása volt arra, hogy demokratikus Magyarországot és magyar jövőt szeretne. Hozzátette: amikor Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát "lefogták", a legkisebb falvakban is értették, hogy új világ, a bolsevizmus világa kezdődik, amelyben nem a demokratikus magyarországi pártok döntenek, hanem a külföldi hatalmak.
   
Ekkor elképzelhetetlen volt az, ami 12 éve valóság, hogy létrejön egy Magyarország, amit nemcsak egyszerűen kiírnak a térképre, hanem ha mond valamit, annak súlya van - mondta. Szerinte a következő hetek arról szólnak, lesz-e elég erő ahhoz, hogy ne engedjék szétrombolni az elmúlt 12 év eredményeit.
   
Kijelentette, a 20 éve létrejött politikai szövetségnek április 3-án nem csupán lehetőség, hanem kötelesség a győzelem.
   
A beszédeket követően a 2019-ben újraállított Nemzeti vértanúk emlékművénél a házelnök mellett koszorút helyezett el a többi között a Kisgazda Polgári Egyesület nevében Turi-Kovács Béla és Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, továbbá Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.
   
A megemlékezésen több tucat budapesti diák vett részt, az online közvetítésbe pedig Kárpát-medencei középiskolák diákjai is bekapcsolódtak a tanórákon.
   
Február 25-e 2000 óta a kommunizmus áldozatainak emléknapja, 1947-ben ezen napon hurcolták el Kovács Bélát a szovjetek hamis vádakkal.

mti
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Novák Katalin Bagdadban
    Novák Katalin személyében első alkalommal látogatott magyar köztársasági elnök Irakba - közölte a Sándor-palota az MTI-vel.
  • Vakond a titkosszolgálatok világában
    Nem fogadhatjuk el, hogy az amerikai titkosszolgálati közösség egyik nyíltan deklarált fedőszervezete, a Natio­nal Endowment for Democracy (NED) továbbra is aktívan dolgozzon a magyar belpolitika számukra kívánatos irányba befolyásolásán, megváltoztatásán. Mert miként lehet értelmezni azt, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester a mai napig ennek a szervezetnek az ösztöndíjasa? – veti fel Horváth József.
  • Wolfgang Schüssel kapta idén a Petőfi-díjat
    Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Petőfi-díját csütörtökön, a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett ünnepségen.
MTI Hírfelhasználó