Az állam jelölheti ki a szolgáltatót, ahol bezárna a közeli benzinkút
Az állam élni fog azzal a jogával, hogy maga jelölje ki a benzinkút működtetőjét azokon a helyeken, ahol bezárás miatt nem lehetne 5 kilométeren belül üzemanyagot venni - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.
2022. február 16. 19:35

Hozzátette: ahol szükséges, a Mol átvállalja a szolgáltatást.

A tárcavezető azokra a hírekre reagált, amelyek szerint a benzinárstop miatt egyes üzemeltetők a benzinkútbezárást fontolgatják.

Közölte: a kormánynak eddig nincs tudomása arról, hogy lenne olyan hely az országban, ahol nem lehet 5 kilométeren belül üzemanyagot venni. Hozzátette, legfeljebb 3-4 helyen adódhat ilyen helyzet.

Közölte azt is, hogy az árstopról szóló rendelet értelmében nem lehet korlátozni tankoláskor az autóba tölthető üzemanyag mennyiségét. Ennek megvalósulását a NAV ellenőrizni fogja. Csupán a kannában elvitelre vásárolt üzemanyag mennyisége korlátozható 10 literben - tette hozzá.

A miniszter szólt arról is, hogy Európában és a tengerentúlon is mindenütt jelentősen nőtt az infláció. Magyarországon az árstopnak és a kamatstopnak, valamint a rezsicsökkentésnek köszönhetően 3 százalékponttal mérséklődött az áremelkedés, emiatt maradt 7-8 százalékon.

Hangsúlyozta: bízik a jegybank előrejelzésében, miszerint az év utolsó negyedévében az infláció már visszaáll a 2-4 százalékos szintre.

Tavaly 7,1 százalékos volt a magyar gazdasági növekedés, a rendszerváltás óta a legmagasabb - mutatott rá a miniszter.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: ez nem csupán az uniós források hatékony felhasználásának eredménye, hanem annak a politikának is, amelynek köszönhetően alacsonyak az adók, évről évre rekordot döntenek a befektetések, növekednek a fizetések, így a fogyasztás is, támogatást kapnak a családok, és rezsiköltség biztosítja a háztartások alacsonyabb kiadását.

Hangsúlyozta: Magyarország ezzel az eredményével a második az Európai Unióban, csupán Lengyelország produkált magasabb, 7,7 százalékos gazdasági növekedést.

"Lehet egyes országokkal szemben bosszúhadjáratot folytatni, de ha egy gazdaságpolitika eredményes, annak megvan a következménye" - értékelte az eredményt a miniszter.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva a "lehető legdemokratikusabb" megoldásnak nevezte a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazást, mondván, azzal lehetőséget kapnak Magyarország polgárai, hogy döntsenek a törvény legfontosabb rendelkezéseiről.

A miniszter óva intett attól, hogy valaki "túlértékelje" az Európai Bíróság szerdán ismertetett döntését, hozzátéve, annak csak a baloldal miniszterelnök-jelöltje által "kommunisták és fasiszták szövetségének minősített ellenzék" győzelme esetén lehetne káros következménye Magyarországra nézve. A miniszter a Fidesz választási győzelme esetén nem számít pénzügyi szankciókra, azt akkor tartja valószínűnek, ha a magukat kommunistának, fasisztának nevező baloldal győz, akik úgy gondolják, hogy feles többséggel alkotmányt lehet módosítani.      

A miniszter kitért arra is, hogy a Brüsszellel folytatott viták ellenére Magyarország az elmúlt 12 évben rekordokat döntött, és az Európai Unión és a V4-en belül is a legeredményesebbek közé tartozik az uniós pénzek lehívásában. 2018-ban majdnem 4,5 milliárd eurót, 2019-ben majdnem 3,5 milliárd eurót, 2020-ban több mint 4,5 milliárd eurót és tavaly közel 4 milliárd eurót hívtunk le - mondta.

Gulyás Gergely szerint kizárólag a gyermekvédelmi törvény az oka annak, hogy nem sikerült aláírni Magyarországgal Brüsszelnek a helyreállítási alapról szóló megállapodást.

Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül Magyarországnak, hogy az ítélet szerint a rá eső perköltséget meg kell fizetnie, Gulyás Gergely úgy felelt, konkrét számot nem tud mondani, de az összeg minimális, "nemzetgazdasági mértékkel mérve nulla".

A tárcavezető azt mondta, az Európai Bíróság ítélete egyértelművé teszi, hogy csak akkor jogszerű a kondicionalitási rendelet alkalmazása, ha a jogállamisági alapelvek megsértése konkrét és közvetlen összefüggésben áll az unió pénzügyi érdekeivel. Magyarország pedig ebből a szempontból az Európai Unióban a legjobban teljesítő országok közé tartozik, évek óta nagyítóval vizsgálják - fogalmazott Gulyás Gergely.

Azt is mondta, Magyarországnak az ellen soha nem lesz kifogása, ha például a bírói függetlenséget kéri számon az unió egy tagállamon, mert az valóban a jogállamiság része. De az, hogy két férfi házasodhat-e, nem része a jogállamiságnak, erről minden tagállam szabad dönt. "Magyarországon nem engedjük meg", és aki ezen változtatni akar, annak magyarnak kell lennie, Magyarországon kell megkapnia a szükséges politikai bizalmat és alkotmányt módosítania, ha az ehhez szükséges többsége megvan - mondta.

A miniszter arra a kérdésre, hogy Magyarország az Európai Bíróság számára kedvezőtlen döntése miatt fog-e más kérdésekben élni a vétójogával, a miniszter nemmel felelt, hozzátéve, a "lojális együttműködés talaján állunk, ezért minden ügyet magában vizsgálunk".

A gyermekvédelmi népszavazás kapcsán beszélt arról is, hogy Nyugat- és Közép-Európában másként gondolkodnak társadalmi kérdésekről. Magyarország tudomásul veszi, hogy Nyugat-Európának más a társadalmi és történelmi fejlődése, ők viszont nem ilyen toleránsak és nehezen veszik tudomásul, hogy Közép-Európában másféle társadalmak vannak - fejtette ki. Szerinte a közép-európai társadalmak felfogása megegyezik a három-négy évtizeddel ezelőtti nyugati társadalmakéval.    

Gulyás Gergely nem tart attól, hogy az uniós bíróság ítélete nyomán Magyarországtól pénzt vonnak el. Ennek szerinte akkor lenne nagyobb a veszélye, ha olyanok kerülnek hatalomra, akik a jogállami elveket nem tartják tiszteletben, de ez ma Magyarországon csak a baloldali koalícióra érvényes - mondta.

 

Gulyás Gergely beszélt arról, hogy az uniós helyreállítási alappal kapcsolatos tervet az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvény miatt nem írta alá, az azzal szembeni legfőbb érv pedig az volt, hogy sérül a jogállamiság. Ezért a magyar kormány aggálya az, hogy a jogállamiságot arra kívánják felhasználni, hogy Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt büntessék - magyarázta, jelezve: az uniós szerződésekben a jogállamiság definíciója nem szerepel.

Úgy összegzett: a jogállamiság eszköz, hogy a politikai egyet nem értést a baloldal szankcionálja.

Beszámolt arról, hogy az Európai Unió Bírósága által hozott döntés ellen nincs fellebbezési fórum. Szerinte, ha az Európai Bizottság az európai tanácsi konklúziókkal és a bíróság szűkítő konklúziójával összhangban alkalmazza a rendeletet, akkor Magyarországnak nincs mitől tartania.

Megjegyezte: a magyar jogállamisági nívót el nem érő jogállamisági felfogás az, ha a bíróság elnöke egy folyamatban lévő ügyről annak eredményét megelőlegezve nyilatkozik.

Egy esetleges szankciókkal kapcsolatos kérdésre azt felelte: ha a bizottság és más politikai erők nem akarják az uniót szétverni, ezekkel az eszközökkel óvatosan élnek.

Gulyás Gergely a pedagógusokról szólva elmondta, jelenleg is tárgyal a kormány a pedagógusok érdekképviseleti szerveivel. A pedagógusok igényeit értik és jogosnak is tartják, ezért jelentették be a legalább 30 százalékos béremelést. Ugyanakkor a miniszter a jogszabályok betartására kérte a pedagógusokat.
Megjegyezte továbbá, hogy az érdekképviseleti szervezetek március második felére hirdetett sztrájkja olyan, mintha valaki a választásokba akarna beavatkozni. "Ezt is lehet", de "politikai akcióként kell kezelni" - tette hozzá.

Arra a szakszervezeti felvetésre, miszerint a sztrájktörvénnyel szembe megy a kormány által alkotott rendelet, azt felelte: sajátos a szakszervezet részéről hivatkozni a törvényességre, miután levezényeltek egy a bíróság által törvénytelennek minősített sztrájkot. Azt az előző sztrájk jogellenességét megállapító bírósági döntése mondja ki, hogy a kormánynak rendeletben kell meghatároznia a kötelező szolgáltatásokat - mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a kormány a benzinárstop meghosszabbítása miatt bajba kerülő benzinkutakat, a miniszter azt felelte, nem akarják a magyar adófizetők pénzéből kisegíteni a benzinkutakat.
 
A tárcavezető tájékoztatása szerint a kormány nem tervez újabb termékekre hatósági árat bevezetni.

Az üzemanyagárstoppal kapcsolatban azt mondta, a nap folyamán kijelölik a Molt az üzemszünetet hirdető benzinkutak működtetésére.

Arra a kérdésre, hogy valóban 500 és 2000 milliárd forint közötti összegbe kerül-e az állami költségvetésnek idén a rezsicsökkentés, Gulyás Gergely azt mondta, a pluszköltségek inkább a sáv alsó feléhez közelítenek, a költségvetés pedig az ehhez szükséges forrásokat tudja biztosítani. Hozzátette: az MVM tavalyi kétszázmilliárd forintos tőkeemeléséből és a nyereségéből tudja a helyzetet kezelni.

Kérdezték arról is, hogy Brüsszelben van-e visszhangja Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt azon kijelentésének, hogy a kommunistákat és a fasisztákat is képviseli. Gulyás Gergely szerint tévedés, hogy Nyugat-Európában sokszínű a sajtó, ezért oda csak a megszűrt hírek érnek el. Bár Németországban ez a nyilatkozat már megjelent - jegyezte meg.

A miniszter az ellenzéki politikus ezen nyilatkozatát Márki-Zay Péter őszödi beszédének nevezte. Szerinte 1944 óta nem fordult elő, hogy ezt bárki célul tűzte volna ki, ahogy több mint három évtizede ez a kommunistákkal kapcsolatban sem merült fel. Rámutatott: akik a jelölt mögött vannak, továbbra is mögötte állnak, és a menthetetlent is próbálják menteni.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék által jelölni kívánt Róna Pétert alkalmasnak tartaná-e köztársasági elnöknek, azt felelte: ha nincs is olyan elítélő véleménye róla, mint Simor András korábbi jegybankelnöknek, a két szóba került jelölt közül szerinte nem ő az alkalmasabb a feladatra.

Gulyás Gergelyt kérdezték az orosz-ukrán konfliktusról és az esetleges magyar részvételről. A miniszter közölte: amíg polgári kormánya van, Magyarország nem fog magyar katonákat küldeni harcolni Ukrajnába.

Elmondta, a miniszterelnök három héttel ezelőtt azt a feladatot adta az illetékes állami szervek vezetőinek, a Belügyminisztériumnak és a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy készítsenek pontos, részletekbe menő tervet, hogy migrációs hullám esetén Magyarország mennyi embert, hol tud elhelyezni, hogyan tud segíteni.

Hozzátette: a kormány azt feltételezi, hogy a menekültek nagy része Lengyelország felé menne, míg a Kárpátalján élő magyarok és nem magyarok Magyarországot választhatják.

Közölte, Magyarország több tízezer emberről is tud gondoskodni, ha szükséges.

Elmondta, a magyar menekültügyi szabályok világosak: az első biztonságos országnak kell menedéket nyújtania. Ukrajna esetén ez Magyarország - jegyezte meg.

Gulyás Gergely a családtámogatási rendszerről szólva hangsúlyozta: konkrét kormánydöntések még nem születtek, de jelentősen szeretnék bővíteni a területre fordítható költségvetési forrásokat.

A családosoknak járó személyijövedelemadó-visszatérítéssel összefüggésben kérdésre válaszolva elmondta, az ezt követő folyósítási körbe azok tartoznak, akik az szja-bevallásukban veszik igénybe a családi kedvezményt.

A minisztert kérdezték arról, hogy Magyarországra látogat-e a választások előtt Donald Trump volt amerikai elnök. Azt mondta, nincs ilyen információjuk, de nem a kormány a látogatás szervezője.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • A jegybank folytatja az infláció elleni küzdelmet
    Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón, kedden.
  • Orosz keresztény kitüntetést kapott Semjén Zsolt
    2022. szeptember 13-án, a magyar kormány épületében nyújtotta át Hilarion Budapest-magyarországi metropolita Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részére a „Dicsőség és becsület” rend II. fokozatát.
MTI Hírfelhasználó