Ezektől az atrocitásoktól mentesültek hazánk polgárai
A migránsok hatalmas csoportokban vonulnak végig Szerbia településein, ez pedig különböző incidensekhez vezet. Néhány héttel ezelőtt Szabadkán betörtek egy gyógyszertárba, bántalmazták, megkötözték az ott dolgozó hölgyet, nemrégiben pedig majdnem felgyújtották a kelebiai templomot.
2022. január 2. 09:30

Pásztor Bálint – Kép: Teknős Miklós

Szerbia egyes határ menti településein több bevándorló tartózkodik jelenleg, mint helyi lakos. A hatóságok hiába szállítják őket menekültközpontokba, segítőiknek köszönhetően visszaszöknek a határvidékre. Bár egyre többen szólalnak fel Szerbia déli határának védelme mellett, unióba csatlakozni vágyó ország lévén, Szerbia kormánya nem akar összetűzésbe kerülni a német állásponttal. Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetőjével beszélgetett a Magyar Nemzet munkatársa.

Magyarmajdányon és Rábén van a legnagyobb katasztrófa az országban. Ezen a két – többnyire magyarok által lakott – településen mintegy háromszor annyi bevándorló tartózkodik jelenleg, mint helyi lakos. A lakatlan házakba betörnek, tüzet gyújtanak, félelemben tartják a helyieket. Horgoson is lehet velük találkozni, illetve Szabadkán is. Persze nem akkora tömegben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a szerbiai migrációs helyzetről Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője elmondta, hogy amikor a migránsok feltorlódnak a határ menti településeken, akkor pártja kérésére a csendőrség több autóbusznyi bevándorlót összeszed, és elviszik őket a preševói menekültközpontba, gyakorlatilag ahhoz a ponthoz, ahol beléptek az ország területére. Pásztor Bálint ismertette azt a tényt, hogy a szerbiai jogszabályok értelmében a migránsok kizárólag a részükre kialakított befogadóközpontokban tartózkodhatnának, ám többségük nem hajlandó ott maradni, és segítőik is vannak.

– A mérhetetlen pénztömegeket megmozgató nemzetközi civil szervezetek támogatásával ezek a bevándorlók visszaszivárognak az említett helyszínekre. Így folyamatosan zajlik a migráció az ország határain belül is. Szerbiának nagy problémát jelent az is, hogy a helyi taxisok meglátták az üzleti lehetőséget a migránsok szállításában, és visszaviszik őket a határra. Gyakorlatilag büntetlenül – mondta, hozzátéve: így a bevándorlók hatalmas csoportokban vonulnak végig az ország településein, ez pedig különböző incidensekhez vezet. Pásztor Bálint elmesélte, hogy a migránsok néhány héttel ezelőtt Szabadkán betörtek egy gyógyszertárba, bántalmazták, megkötözték az ott dolgozó hölgyet, nemrégiben pedig majdnem felgyújtották a kelebiai templomot.

– Ezek azok az esetek, amelyek alól Magyarország polgárai mentesültek a magyar kormány határozott álláspontjának köszönhetően – szögezte le. A VMSZ frakcióvezetője hozzátette, hogy a vajdasági magyarság számára is jó megoldásnak bizonyult a fizikai határzár, hiszen emiatt a bevándorlók már nem elsősorban a 2015-ös útvonalon haladnak, hanem Horvátország, Bosznia és Románia felé is próbálkoznak. Pásztor Bálint elmondta, pártjával 2015 óta többször is felszólaltak a parlamentben Szerbia déli határának fokozottabb védelme mellett, ám konkrét intézkedéseket egyelőre nem tudtak kiharcolni.

Szerbia, mint az Európai Unióba tartó ország, nem konfrontálódik a német állásponttal.

Ugyanakkor egyfajta változás tapasztalható 2015 óta. Ma egyre gyakrabban hallunk olyan kijelentéseket szerb politikusoktól, hogy Szerbia nem lesz a migránsok parkolóhelye, és hogy a helyi lakosság védelme a kormány elsődleges feladata ebben a kérdésben. Az a helyzet, hogy Szerbia kormánya jelenleg megpróbál egyensúlyozni a kérdésben az EU mainstream felfogása és a szerbiai állampolgárok érdekeinek védelme között.

Mint mondta, emiatt kénytelenek voltak ehhez az állapothoz – már amennyire lehet – hozzászokni, de mindent megtesznek a vajdasági magyarok biztonságért, és továbbra is Szerbia déli határának védelmét fogják szorgalmazni, hiszen ezt tartják a lehető legjobb megoldásnak. Megjegyezte, a szerb kormány álláspontja mára közeledett a magyar kormányéhoz. Folyamatosak a konzultációk a két belügyminiszter között, illetve közös járőrözések vannak a szerb–magyar és a szerb–macedón határon is.

– Tény, hogy Szerbia nem tudja önállóan megváltoztatni a kialakult helyzetet, de Magyarország példája megmutatta, hogy a határvédelem az egyetlen olyan intézkedés amely csökkenteni tudja azt a nyomást, amely térségünkre nehezedik – zárta gondolatait Pásztor Bálint.

Ternovácz Áron

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Novák Katalin Bagdadban
    Novák Katalin személyében első alkalommal látogatott magyar köztársasági elnök Irakba - közölte a Sándor-palota az MTI-vel.
  • Vakond a titkosszolgálatok világában
    Nem fogadhatjuk el, hogy az amerikai titkosszolgálati közösség egyik nyíltan deklarált fedőszervezete, a Natio­nal Endowment for Democracy (NED) továbbra is aktívan dolgozzon a magyar belpolitika számukra kívánatos irányba befolyásolásán, megváltoztatásán. Mert miként lehet értelmezni azt, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester a mai napig ennek a szervezetnek az ösztöndíjasa? – veti fel Horváth József.
  • Wolfgang Schüssel kapta idén a Petőfi-díjat
    Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Petőfi-díját csütörtökön, a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett ünnepségen.
MTI Hírfelhasználó