A béke szigetén, biztonságban élünk
A szeretet ünnepén is le kell szögeznünk, hogy az önfeladás, sőt behódolás nem az esélyegyenlőséget jelenti. Miközben Nyugat-Európában az iskolák és közintézmények falain belül a kereszt nem tolerálható jelkép, addig a többnejűség, a gyerekházasság és a saría törvények folyamatos térhódítása fölött szemet hunynak.
2021. december 24. 09:00

A bukovinai székelyek betlehemes játéka a csobánokról, azaz hegyi pásztorokról elnevezett csobánolás, amely szerepel a szellemi kulturális örökség nemzeti listáján – MTI/Sóki Tamás

Itt a karácsony, közeledik az év vége. Ez az esztendő is úgy elrohant, hogy alig hisszük.

Ami a legfontosabb, de nem látható, az a biztonság. Országunk külső biztonságát főként a déli határait áldozatos munkával védik honvédeink és rendőreink. Köszönet érte. Hazánk energetikai biztonsága is garantált. Van áram és földgáz, ami meleget és világosságot ad otthonainknak. Ami nekünk természetes és megfizethető, az mára a gazdag Nyugaton egyre inkább luxussá válik. Most tanulják a német katasztrófavédők videójából, hogy virágcserép és mécses mellett is lehet melegedni. Egészségügyi rendszerünk is kiállta a viharokat. Aki akarta, már a harmadik oltást is felvehette. A negyedik hullám alatt pedig az egyéb betegségekben szenvedő szeretteink is megkapták a szükséges ellátást. Mert ez is a biztonságunkhoz tartozik, még akkor is, ha sok magyar család veszítette el hozzátartozóját a járvány miatt. Ezért is ünnepelhetünk együtt az év végén nagyobb korlátozások nélkül.

Mindezek miatt érezzük azt, ha visszatekintünk 2021-re, hogy Magyarország a béke szigete ebben az őrült világban. Karácsony, keresztnév, Jézus, hölgy és úr, Mária, József és még harminc oldalon sorolta Helena Dalli, az unió esélyegyenlőségért felelős biztosa, hogy mely kifejezéseket kell kerülni, hogy ne sértsük a nem keresztények érzékenységét. Ez nekünk ismerős, próbálták már nálunk is átkódolni a keresztény ünnepeket. Fenyőünnep karácsony helyett, Télapó Mikulás helyett, új kenyér ünnepe Szent István napja helyett. Negyven év alatt sem sikerült a szocializmusban, most sem fog. De elkeserítő, hogy újra itt tartunk. Először a szavakat, majd a mögöttük lévő tartalmat akarják elvenni, szigorúan az esélyegyenlőség jegyében. De akkor mi lesz az iszlám ünnepekkel, kereszt- – bocsánat – személynevekkel? Vagy ez már nem sértheti senkinek az érzékenységét, mert az kirekesztés, rasszizmus lenne? Ahogy megtehetik, hogy szakállas férfinak látszó valami, fekete Józseffel pózol egy fényképen a kis Jézussal, mint a Szent Család. Alig pár tízezren tiltakoztak ellene az unió polgárai közül. Szomorú dolog ez így, karácsonykor. Bezzeg, amikor az iszlám került vicclapokba, akkor azért tucatnyi embert meggyilkoltak. Most, karácsonykor, a szeretet ünnepén is le kell szögeznünk, hogy az önfeladás, sőt behódolás nem az esélyegyenlőséget jelenti. Miközben Nyugat-Európában az iskolák és közintézmények falain belül a kereszt nem tolerálható jelkép, addig a többnejűség, a gyerekházasság és a saría törvények folyamatos térhódítása fölött szemet hunynak.

Nem szeretnék ünneprontó lenni, de épp a karácsonyi elcsendesedés alatt érdemes mindannyiunknak elgondolkozni azon, hogy az a biztonság, amiben ma itthon élhetünk, mennyire törékeny. Féltenünk, óvnunk kell a világunkat, értékeinket. Mert ha egy ajtót nem zárunk gondosan be, vagy nagyvona­lúan kitárunk, akkor beláthatatlan következményekkel kell számolnunk. A beleegyezésünk nélkül át akarják alakítani Euró­pát egy föderális, bevándorló, gender- és LMBTQ-jogokat preferáló szuperállammá. Az új német kormány programja több mint rémisztő. Persze ott már mecsetek épülnek, müezzinek hívnak imára. A karácsony már a négy fal között, szinte rejtegetve, félve megélt ünnep. Mint nálunk, a legrosszabb emlékű ötvenes években. Az unió most „csak” a hazánknak járó milliárdok visszatartásával zsarol.

Fogadjuk el a migránsok betelepítési és kötelező elosztási kvótáit, adjuk át az ország irányítási jogainak döntő részét Brüsszelnek, fogadjuk el azt, hogy férfiak is szülhetnek, és a gyermekeink nemi identitását átprogramozhatják. Ne akarjunk megfizethető energiát, önként vegyünk a nyakunkba ­uniós adókat. Ne kössünk üzletet olyan országokkal, amelyekre ők rámutatnak. Adjuk föl évezredes kultúránkat, nemzeti értékeinket. A nyugat-európai, elitnek aligha nevezhető értelmiség döntő része már önként megtette ezt. A balliberális agymosás, befolyásolás ömlik ránk a közösségi médiából, a kereskedelmi televíziós csatornákból, a multinacionális cégek hirdetéseiből. Minap a mobilszolgáltatóm sms-ben kívánt „Boldog ünnepeket!” – még véletlenül sem említve a karácsonyt. Egy pohár bor mellett nézzék majd ilyen szemmel a televíziós reklámokat is. Tanulságos lesz! Ez az alattomos, lopakodó támadás folyik ellenünk, az értékeink és életformánk ellen karácsonykor, Jézus születésének ünnepe alatt is.

Az írásomat azzal kezdtem, hogy a béke szigetén élünk. Ez igaz, de ellenfeleink, sőt ellenségeink szisztematikusan igyekeznek erodálni, lépésenként gyengíteni az ellenálló képességünket. Befolyásolás, fellazítás, szétzilálás. Majd pedig a hatalom átvétele a szép, új világ hamis ígérete nevében.

Ezért nagyon fontos, hogy ragaszkodjunk a karácsonyhoz, a feldíszített fához, a kis Jézushoz. Az ünnep ízeit és illatait gyermekeinkkel és unokáinkkal is meg kell szerettessük, hogy az életük részévé váljon. Azért, hogy ők is ezt akarják majd továbbadni az utánunk jövőknek. Bármilyen furcsa, de az ünnepeink megőrzése, tartalmának felvállalása, értéknek tekintése a biztonságunk egyik záloga. Amíg erre a stabil, keresztény kultúrára, a hagyományos családra épülő nemzetre, a magyarként élő Magyarországra vigyázunk, addig biztonságban fogunk élni.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • A jegybank folytatja az infláció elleni küzdelmet
    Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón, kedden.
  • Orosz keresztény kitüntetést kapott Semjén Zsolt
    2022. szeptember 13-án, a magyar kormány épületében nyújtotta át Hilarion Budapest-magyarországi metropolita Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részére a „Dicsőség és becsület” rend II. fokozatát.
MTI Hírfelhasználó