Varga: A gazdaságvédelem költségvetése lesz a jövő évi
Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához - mondta a pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.
Utoljára frissítve: 2020. június 10. 10:59
2020. június 10. 10:51

Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitáját megnyitó felszólalásában a magyar társadalom egészének győzelmeként értékelte, hogy Magyarország azonnal meg tudta tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyerte a csatát a vírussal szemben. Hozzátette: ennek tudatában is mély fájdalommal fordulnak az áldozatok családjai felé. A következő feladatnak azt nevezte, hogy minél gyorsabban visszaépítsék a magyar gazdaság növekedését a járvány előtti szintre.

Közölte: a kormány 2021-re dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.

Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben - amely egy egészségbiztosítási és járványügyi alapra, valamint egy gazdaságvédelmi alapra épül - kiemelt helyen van a családok védelme, az ország gazdasági fejlődési lehetőségeinek biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása.

Kiemelte: 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat majd, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb mint idén. Közölte, 2021-ben folytatódik a családvédelmi akcióterv: fenntartják a családi adórendszert, az első sikeres nyelvvizsgához és a közlekedési alapismeretek tanfolyamhoz adott támogatást, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket, valamint kiemelten kezelik a gyermekétkeztetés finanszírozását.

Kitért arra is: a jövő évi költségvetés biztosítja a nyugdíjasok megbecsüléséhez szükséges forrásokat, 2021-ben 3907 milliárd forintban határozták meg a nyugellátások kiadásait, amely 327 milliárddal magasabb, mint idén. Rendelkezésre áll az az összeg is, ami 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez szükséges.

Oktatásra 2021-ben 2229 milliárd forintot szán a kormány, ami 78 milliárddal több, mint idén, egészségügyre pedig jövőre 2115 milliárd forint jut, ami 156 milliárddal magasabb összeget jelent 2020-hoz képest - számolt be a pénzügyminiszter.

Kiemelt feladatnak nevezte a határok védelmét és a közbiztonságot, jelezve, hogy védelemre 704 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami 154 milliárddal több, mint idén, a rendvédelem fejlesztésére pedig 953 milliárd forint jut, 93 milliárddal több, mint 2020-ban.

Kitért arra is, hogy a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások kerete - amibe beletartozik például a táppénz, a családi pótlék vagy a munkanélküli ellátás - jövőre 541 milliárd forinttal nagyobb, 6500 milliárd forint. Megerősítette: a kormány továbbra sem gondolkodik munka nélkül megszerezhető alapjövedelemben, hanem a hagyományos jóléti szolgáltatások kereteit fogja magasabb szinten biztosítani.

Varga Mihály beszámolt arról is, hogy jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb, mint idén, valamint jelentősen megemelik a közfoglalkoztatás keretét, 165 milliárd forintra a járvány hatásainak kezelése érdekében.

A gazdaságvédelmi alapról szólva kiemelte: Magyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi programját dolgozták ki, így 2021-ben 2550 milliárdot meghaladó forrás áll rendelkezésre a munkahelyek megőrzésére, újak létrejöttének elősegítésére, a kiemelt ágazatok megerősítésére, a vállalkozások likviditásának finanszírozására, a családok támogatására és nyugdíjasok védelmére.

Hozzátette: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap mintegy 3000 milliárd forintos forrást tartalmaz a járvány elleni védekezésre és az egészségügyi ellátórendszer működtetésére. Hozzátette: a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozására 138 milliárdos többletforrás jut, ami biztosítja az egészségügyi szakdolgozók és a védődők bérfejlesztését. Elmondta: az Egészséges Budapest Program is folytatódik jövőre, közel 30 milliárd forintból.

Az EU-s forrásokról szólva elmondta: a magyar költségvetés kész arra, hogy 2021-ben olyan előfinanszírozást hajtson végre, amivel meghitelezi a uniós támogatások egy részét.

Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitára reagálva varga Mihály leszögezte: több mint 857 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami 16 százalékkal, 118 milliárddal több, mint idén. Hitelforrás nélkül az önkormányzatok jövőre közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak - mondta, hozzátéve, hogy a települések iparűzési adóbevételei az elmúlt 5 évben 50 százalékkal emelkedtek, így bízhatnak abban, hogy ez a jövőben is növekedni fog.

Beszámolt arról is, hogy 200 milliárd forint hitelkeretet is biztosítanak az önkormányzatok számára beruházásokhoz, valamint folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program, de uniós programokból is fordítanak az önkormányzatok fejlesztéseire.

Ugyanakkor - jelentette ki a miniszter - a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, éppen erről szól az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása: a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. A híresztelésekkel ellentétben ez nem kormányzati elvonás, hiszen az elmúlt években is működött, inkább az a szokatlan, hogy Budapest vezetése ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni - jegyezte meg.
Varga Mihály úgy összegzett: 2021-es költségvetés azt mutatja, hogy a kormány a gazdasági krízishelyzetet nem megszorítással, hanem segítségnyújtással kezeli.

ÁSZ: iránytű lehet a 2021-es büdzsé a gazdaság újraindításához

A 2021-es költségvetés iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához - értékelt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.

Domokos László közölte, az ÁSZ a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a jövő évi büdzsé tervezéséhez, az előterjesztés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány szomorú tapasztalata az, hogy leginkább az egyéb betegségekben is szenvedő emberek váltak a fertőzés áldozatává, az erős immunrendszerrel rendelkezők viszonylag könnyen átvészelték azt.

Szerinte a gazdaságban is hasonló folyamat várható, azaz a válság kirobbanásakor is súlyos problémákkal küzdő nemzetgazdaságok szenvedik el a legtartósabb veszteségeket, míg az egészséges szerkezetűek gyorsabban gyógyulnak.

Elmondta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a koronavírus-járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba, kivéve a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, például a világkereskedelemben és a nemzetközi turizmusban.

Domokos László szerint reális az a következtetés, hogy a magyar gazdaság 2021-es teljesítménye meghaladja a 2019-est, de nem éri el az eredetileg 2020-ra tervezettet.

Hozzátette: a kormányzati makrogazdasági prognózis szerint jövőre, az idei visszaesés után, a gazdaság visszatér a növekedési pályára, amelyhez a beruházások, a fogyasztás és az export növekedése egyaránt hozzájárul.

Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. MTI/Kovács Tamás

A fogyasztás bővülését segíti, hogy a keresetek ismét dinamikusan emelkednek majd és a foglalkoztatás visszaáll a járvány előtti szintre, maga után vonva a munkanélküliség csökkenését - mondta.

Domokos László célszerűnek nevezte, hogy már most nyáron elfogadja a parlament a jövő évi költségvetést, ezzel szerinte több bizonytalanságot meg lehet szüntetni, például kiderül, mekkora összeget tud költeni az állam 2021-ben a járvány káros hatásainak mérséklésére és a gazdaság újbóli beindítására.

Kitért arra is, bár az EU átmenetileg felfüggesztette a hiányra vonatkozó korlátozást, az erős jelzés, hogy Magyarország mégis három százalék alatt tartja azt.    
Különösen Magyarország nemzetközi versenyképessége szempontjából fontos a három százalék alatti hiány, mert kevés ország lesz képes 2021-re ilyen célt kitűzni - vélekedett.

Úgy összegzett, hogy ez az a hiány, amelynek a finanszírozása nem jár együtt az ország külföldi eladósodottságának növelésével, illetve nem járul hozzá az infláció növekedéséhez sem.

Domokos László szólt arról is, hogy a foglalkoztatás idei visszaesése és az alacsony béremelési ütem ellenére 1500 milliárd forint friss lakossági megtakarítás lesz 2021-ben bevonható az államadósság finanszírozásába, ha a lakosság megtakarítási hajlandósága fennmarad.

Szerinte ehhez szükséges az állampapír-vásárlást ösztönző további megtakarítási konstrukciók bevezetése.

Beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány kezelésének nemzetközi irodalmában megjelent az a "helikopterpénznek" nevezett javaslat, amelynek lényege, hogy az állam adjon egy nagyobb összeget minden embernek a fogyasztás növekedése, a gazdaság élénkülése érdekében.

Hozzátette: a magyar kormány nem ezt "a társadalmilag igazságtalan megoldást" választotta, hanem a nyugdíjasoknak ad többletjövedelmet, és ezzel egy olyan réteg vásárlóerejét növeli, amelyet különösen érzékenyen érintettek a járvány gazdasági következményei. Szerinte a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése a nyugdíjasok életszínvonalának emelése mellett négy éven át ismétlődő lökést ad a fogyasztás növekedésének, így a gazdaságot is élénkíti.

Az ÁSZ-elnök elmondta, a költségvetés bevételi előirányzatainak több mint 97 százaléka megalapozott.

A társasági adó előirányzata részben megalapozott, alulteljesülése várható, így kockázatos - fűzte hozzá.

Közölte, a kiadási előirányzatok is több mint 95 százaléka megalapozott. Hozzátette: a kockázatos kiadási előirányzatok közé tartozik az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése és a kötött segélyhitelezés kiadási előirányzata.

A helyi önkormányzatokat költségvetési támogatását értékelve azt mondta, az előirányzat 16 százalékos növekedése várhatóan elégséges lesz a közfeladatok ellátáshoz, de ez nem jelenti azt, hogy a bevételeik csökkenése és feladataik növekedése következtében egyes önkormányzatok ne kényszerülnének takarékosságra, és nem kellene fejlesztéseket átütemezniük, egyes önként vállalt feladatokat elhagyniuk.

A számvevőszék vezetője szerint az egészségbiztosítási és a járvány elleni védekezési alap összevonásának üzenetértéke van, vagyis nem egyszeri jelleggel volt szükség 2020-ban az egészségügyi kiadások jelentős növelésére, hanem az egészségügy korszerűsítésének, fenntartható és az ország fenntarthatóságát szolgáló fejlesztésének célkitűzése a járvány akut szakaszának az elmúltával is fennmarad.

KT: a büdzsé tükrözi a szükséges erőfeszítéseket

A jövő évi költségvetés tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a járvány okozta helyzetben szükségesek a gazdaság talpon maradásához, a közszolgáltatások működtetéséhez és az államháztartási egyensúly fennmaradásához - értékelt a 2021-es büdzséről szóló javaslat szerdai országgyűlési vitájában a Költségvetési Tanács elnöke.

Kovács Árpád azt mondta, a büdzsé fókuszában a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme áll.    

A bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisoknak - mondta.

A tanács ugyanakkor megállapította azt is, hogy ha a makrogazdasági várakozások nem teljesülnek maradéktalanul, az több adó bevételét is csökkentheti.

Ezért a bevételek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kormánynak, és ha kell, a kiesést ellensúlyoznia kell - tette hozzá az elnök.

A tanács indokoltnak tartja a gazdasági prognózisoktól közvetlenül nem függő bevételek tervezett előirányzatainak megalapozását további számításokkal is.

A Gazdaságvédelmi Alap 2021-ben is szolgálja a gazdaság védelmét és újraindulását - tette hozzá. Fontosnak ítélte, hogy az alap jelentős összegű szabadon felhasználható tartalékot tartalmaz.

Ugyancsak összehangolt lesz a járvány elleni védekezés, valamint az egészségügyi ellátórendszer működtetése a 2021-es költségvetésben új pénzalap, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap létrehozásával - mondta. Közölte: biztosított, hogy a járvány elleni védekezésnek jövőre se legyen pénzügyi akadálya.

Az előirányzatok garantálják a családvédelem céljainak megvalósulását és több pénz jut az időskori biztonság fenntartására is, emellett a költségvetés lehetőséget nyújt hon- és rendvédelmi beruházásokra.

Közölte azt is, hogy a testület szerint a tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél akkor teljesíthető, ha megfelelő takarékossági intézkedések születnek azokon a területeken, ahol az idei évre tervezetthez képest csökkenés tapasztalható majd.

Kovács Árpád emellett elengedhetetlennek nevezte a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését.

Ismertette a kormány válaszait is ezen felvetésekre: már a 2020-as költségvetésben is megtakarítottak a járvány miatt, és számos halasztható programra az előző évinél kisebb forrást irányoztak elő. A felülről nyitott kasszák esetében pedig kellő óvatossággal járnak el.

A tanács úgy ítélte meg: a járvány esetleges elhúzódása miatt bekövetkező rosszabb gazdasági helyzet a tervezettnél kevesebb bevételt és több válságkezelési kiadást eredményezhet, a kockázatra pedig csak részben lehet fedezet a GDP fél százalékát kitevő tartalék. Ezért azt javasolják: fejezeti szinten jelöljön meg a kormány olyan előirányzatokat, amelyek elköltésére csak akkor vállal kötelezettséget, ha az idei folyamatok a tervezettnek megfelelően alakulnak.

A kormány szerint azonban ez a szigorítás a kilábalást hátráltatná - ismertette.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. MTI/Kovács Tamás

A tanács tudomásul vette, hogy a GDP-arányos államadósság idén újra 72 százalék fölé emelkedik. A testület fontosnak ítélte, hogy az államadósság-mutató csökkenő trendje visszatér és 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik - hangzott el. A grémium úgy látja: a mutató 2024-ben kerülhet az unió által előírt 60 százalékos szint alá.

Az elnök emlékeztetett: a 2019-es gazdasági növekedés 4,9 százalékos volt, jelentősen meghaladva az unió, az eurózóna és a régió növekedését, így a kedvezőtlenebbé váló külső környezet hatásait ellensúlyozni tudta az ország, az államadósság pedig 2019 végére a GDP 65 százalékára csökkent.

Szólt a 2020-as folyamatok értékeléséről is, kitérve a koronavírus-járvány hatásaira és azok kezelésére. Elmondta, hogy a Költségvetési Tanács szerint az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikájának és a magyar gazdaság erőfeszítéseinek köszönhetően az ország erős és ellenálló a járvány gazdasági következményeivel szemben.

Kovács Árpád felidézte, hogy a kormány az idei büdzsét 4 százalékos gazdasági növekedésére építette, és elfogadhatónak ítélte a kabinet 3 százalékos GDP-visszaesésre vonatkozó előrejelzését a járvány következményeként.

 

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az unió hamis üzenettel csalogatja a migránsokat
    Iparággá vált a migránsokat Európába juttató bűnözés. Az alvilágnak ezt a részét a brüsszeli bürokrácia is segíti, mert olyan üzeneteket küld a kibocsátó térségekbe, hogy támogatja a szervezett migrációt – derül ki Horváth József szavaiból.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • Gyárfásra koncentráltak a rendőrök elejétől fogva
    Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes tanúkénti meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatása miatt zajló per. Az ezredes éveken át vezette a nyomozást, egészen addig, amíg feljebbvalói parancsra meg kellett szüntetniük, miután egy sor bizonyítékot összegyűjtöttek.
MTI Hírfelhasználó