Mennyire veszélyes busszal utazni Európában?
A hétfői németországi halálos buszbaleset és a magyar gimnazisták veronai tragédiája után jogosan tehetjük fel magunkban a kérdést: tényleg biztonságos busszal utazni Európában? Bár a buszos karambolokat világszerte címlapjukon közlik a lapok, összességben sokkal kevesebb emberéletet követelnek, mint az autóbalesetek.
2017. július 4. 22:07

Hétfőn kamionnak ütközött egy német nyugdíjas csoportot szállító autóbusz az A9-es német autópályán. A járműben 48 ember utazott, 18 ember a helyszínen megégett, a többi harminc utas kórházban lábadozik.

A tűzeset egy szimpla koccanásból alakulhatott ki, még a sürgősségi szolgálatok sem számítottak arra, hogy csak a busz váza marad meg a járműből.  Maga a szikra az ütközés pillanatában keletkezett, nem lehetett megelőzni. Nem úgy, mint a közúti balesetek túlnyomó részét.

Az uniós előírások több mint 10 éve próbálják kordában tartani a közúti balesetek egyre növekvő számát. Ezek a szabályok ugyan nem tökéletesek, sokan még most is kijátsszák őket, de megteremtik a közúti közlekedés alapvető keretét, ahol a vezető és az utas is biztonságban érezheti magát. De kivételek mindig történhetnek.

Egy év alatt 30 ezer buszos sérült, 150 halott

Az európai utak összesen 84,500 emberéletet követeltek 2015-ben. Az európai buszok 20 ezer karambolt szenvedtek, a balesetek során 30 ezer személy megsérült, 150 pedig életét vesztette – derült ki az Egészségügyi Világszervezet jelentéséből. A magas halálozási adatokat látván az európai közúti biztonság szigorú előírásokkal próbálja lecsökkenteni ezeket a számokat, de sok felelőtlen buszos vagy szállító még mindig kicselezi ezeket a szabályokat.

Íme, néhány alapszabály az európai buszozásnál:

1. Biztonsági övek 

2005 óta a turistabuszok vezetői és utasai is kötelesek biztonsági övet viselni. Az Európai Unióban a gyermekek számára egy speciális biztonsági övet is előír a szabályzat, azonban ennek betartása a vezetőre hárul, és sokak szerint nem garantálják az utasok biztonságát.

Ezekre a kétségekre adott választ a 2012-es svájci buszbaleset, ahol ugyan be voltak kötve az utasok, mégis életét vesztette 28 személy, köztük 22 gyermek. A nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a biztonsági övek nem sokat segítettek az utasokon. A buszban elhelyezett biztonsági kamera felvételein is látható volt, hogy a gyerekek az összes szigorú előírást betartották, de az ütközés erőssége ellen nem védte meg őket a biztonsági öv.

2. A járművezető munkahelyi szabályzata

A közúti balesetek egyik legfőbb oka a járművezető fáradtsága. Ennek megoldása érdekében az Európai Unió szigorú szabályokat írt elő a buszvezetők napi óraszámának meghatározásáról. Hetente legfeljebb 56 órát lehet vezetni, naponta maximum 9 órát. Négy és fél óra vezetés után kötelező egy háromnegyed órás szünetet tartani. A biztonsági övekhez hasonlóan a kritikusok szerint ez a szabályzat is megszeghető, kijátszható.

3. Tachtográf

Ezt az új kísérletet a 2006. május 1-je után forgalomba helyezett gépjárműveknél alkalmazzák. A tachtográf egy digitális rendszer, amit a jármű sebességváltójára szerelnek fel. A készülék rögzíti a busz tevékenységét, például a távolságot, a sebességet, a vezetési időt és a vezető pihenőidejét. A tachtográf legfőbb célja a járművezetők kimerültségének “szabályozása”, megfigyelése.

4. Haladó vezetői segítségnyújtási rendszer

2009-től az összes uniós ország buszában kötelező két fejlett rendszert beszerelni: az egyik a sáv elhagyására figyelmeztető rendszer, az LDWS, a másik pedig a vészfékes rendszer, az autópályás koccanások elkerülésére kifejlesztett AEBS.

Az Európai Unióban szigorú büntetéseket rónak ki a fent említett szabályokat megszegőkre. Az európai buszos balesetek között az egyik legfontosabb hasonlóság a következő: a vezetők általában éjszaka is úton vannak. Az ilyen balesetek elkerülésére ezek a vezetők átválthatnak a nappali utazásra, de mint ahogyan a legtöbb biztonsági előírás, ez sem óvhatja meg az utakon közlekedőket a váratlan ütközésektől.

Magyarországon az iskolások szállításának szigorítását tervezik

A veronai buszbaleset után az iskolások szállításának megtervezése során fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy mind a járművezetők, mind pedig az utazó tanulók kipihenten közlekedjenek és kerülni kell az éjszaka történő utazást. A változások köznevelési törvény tervezett módosításában is szerepelni fognak.

hirado.hu - Deutsche Welle
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az erkölcsi hontalanok rátámadnak népükre
    Amit az erkölcsi hontalanok az „árnyékkormányfővel” az élen művelnek Brüsszelben annak érdekében, hogy a Magyarországot jogosan megillető ezermilliárd forintokat ne fizessen meg az Európai Unió, az a nihilisták végső kétségbeesése – fogalmaz dr. Somogyi János.
  • Oroszország egyik legpusztítóbb fegyvere
    A 9K515 Tornádó-Sz rakéta-sorozatvető ereje állítólag az atombombáéval vetekszik. Az orosz rakétacsapások főleg a vízellátó és áramszolgáltató rendszereket veszik célba.
  • Elfogadták a magyar helyreállítási tervet
    Jelentős előrelépésként értékeli a területfejlesztési miniszter, hogy az Európai Bizottság (EB) másfél év után elfogadásra ajánlja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervet.
MTI Hírfelhasználó