Sikeresen működött 2015-ben a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az általa vezetett intézmény kivételesen sikeresen működött 2015-ben, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett.
2017. február 22. 11:04

Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában azt mondta, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el.

A sikerek nem önmagában a jegybank, hanem a magyar állam sikerei: Magyarország bizonyította, hogy lehet olyan állami intézményeket működtetni, amelyek szabályozzák a piacot, de levegőhöz is engedik a vállalkozásokat, segítik a növekedést és foglalkoztatást, de nem avatkoznak be olyan módon az üzleti életbe, amely gátolná annak önállóságát – mondta. A siker elérésében kiemelte a 2010-es kormányváltás utáni gazdasági fordulatot is.

Matolcsy György értékelése szerint az MNB 2015-ben is “konzervatív politikával, de kreatívan, innovatívan használta a jegybanki eszköztárat”.

Emlékeztetett arra, 2015-ben 1,35 százalékra csökkent az alapkamat. Most 0,9 százalék, “historikus mélypont” – mondta, megjegyezve, ez esetben a mélypont egy nagyon jó dolog.

Hozzátette: az alapkamat csökkentése miatt az összes hitelkamat kedvező, az államadósság finanszírozása pedig olcsóbbá vált.
A jegybankelnök szerint a 2015-ös siker egyik “legfőbb forrása” a növekedési hitelprogram, amelynek keretében mára 2600 milliárd forintot kaptak a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. A hitelprogram hatása a foglalkoztatásban és a GDP bővülésében is megjelent – részletezte.

Elmondta, az alapkamat csökkenése és a növekedési hitelprogram mintegy másfél százalékkal növelte a magyar gazdaság növekedésének ütemét, vagyis a jegybank – támogatva a kormány gazdaságpolitikáját – 2013 és 2015 között a GDP-növekedés felét adta.

Közölte, az alapkamat-csökkentés és a hitelprogram ahhoz is hozzájárult, hogy az államháztartás jelentősen jobb pozícióba kerüljön.
Ez azt jelenti – folytatta -, hogy 2013 és 2015 között 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása. Hozzátette: 2016-ban, egyetlen évben már több mint 300 milliárd forint maradt a költségvetésben, mert nem kellett adósságfinanszírozásra fordítani.

Szerinte az államadósság átárazódása miatt a megtakarítás 2020-ra elérheti a GDP két százalékát, mintegy 600 milliárd forintot.
Kitért arra is, 2015-ben önfinanszírozási programot indítottak, hogy a bankok ne az MNB-nél “parkoltassák” a pénzeket, hanem kezdjenek vele valami jobbat, például vásároljanak belőle állampapírt.

Matolcsy György azt mondta, ez is rendkívül sikeres program lett, elérték, hogy a korábbi nagyon magas szintről 2015 végére 31 százalékra csökkenjen a deviza aránya az államadósságban. Közölte, 2016 végén ez az arány 25 százalék volt, de tovább kell haladni az úton, és 10 százalékra kell csökkenteni az államadósságon belül a devizaarányt.
A jegybankelnök szólt arról is, hogy az MNB 2015-ben – 2002 után először – osztalékot fizetett a költségvetésnek. Mint mondta, már 2013-2014-ben is nyereséges volt a jegybank, de akkor eredménytartalékot halmoztak fel a monetáris politika biztonsága érdekében, 2015-ben rekordméretű, 95 milliárd forintos nyereséget értek el, amelyből 50 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe.

A jegybanki alapítványoknak juttatott forrásokat kifogásoló ellenzéki bekiabálásra reagálva Matolcsy György rögzítette: az MNB “az összes programjával együtt 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is ezermilliárd forintot ad vissza Magyarországnak”. A szocialisták által kinevezett jegybanki vezetésre utalva közölte, hogy az a vezetés körülbelül ennyit vitt el.
Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re.

Abban az évben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország: először a Buda-Cash, majd a Hungária, majd a Quaestor nevű csalárd cég “dőlt be”, mert a jegybank új vizsgálati módszerével megtalálta a 10-15 éve “felhalmozott trükköket”, amelyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől – mondta.

Matolcsy György szerint a csalók megtalálása jó hír, az árnyék azért vetül rá mégis, mert “a Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik”.

Úgy fogalmazott: ami történt, “egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”.

Matolcsy György ezt úgy magyarázta, hogy az MNB megtalálta volna a csalárd brókercégeket, mert már ott voltak a cégeknél, de nem mindegy, mikor. Nem mindegy, hogy január-márciusban találták meg vagy májusban – mondta.

Szerinte azért találták meg 2015 elején, mert “valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára”. Hozzátette: ez a bankpánik be is következett: négy városban, négy órát tartott. Mondhatnánk, hogy nem sok, de sokkszerű volt az, hogy “egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt” – közölte.
Az MNB elnöke szerint a jegybank azonban úgy működött, hogy ez ne következhessen be.
Hangsúlyozta, 15 hónappal az MNB és a pénzügyi felügyelet integrációja után leleplezték a csalásokat, “a jegybank nem felelős, hanem a jegybank leplezte le a csalásokat”.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Géppisztolyos migránsbandák randalíroztak
    Okmányok nélküli fiatal férfiak sokadik országon átgázolva, felfegyverkezve és a fegyvereket használva, erőszakosan próbálnak meg betörni az Európai Unióba. Ez súlyos bűncselekmény – szögezi le Bakondi György.
  • Magyarország nem hagyja magát
    Európát többfajta kihívás éri egyidejűleg, az ukrajnai háború és a nyomában járó gazdasági válság, az illegális és egyre erőszakosabb migráció, valamint a nyugati neomarxista ideológia terjedése – sorolta Orbán Viktor.
  • Novák Katalin Kijevben
    A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra, ezért jöttem ma Kijevbe és ezért támogatjuk a Gabona Ukrajnából elnevezésű kezdeményezést is - mondta el Novák Katalin köztársasági elnök szombaton Kijevben, ahová Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett.
MTI Hírfelhasználó